2026. szeptember 27.,
Szentírás: Ez 18,25–28; Fil 2,1–11; Mt 21,28–32
„Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben!” (Mt 21,28)
Ezen a vasárnap reggelen három szót szeretnék a szívedbe
vésni Jézus példabeszédéből: Fiam – menj – ma.
Fiam. Isten nem idegenként szól hozzád. Nem azért
keres, mert szüksége van a teljesítményedre. Gyermekeként szólít, mert szeret,
és fontos vagy számára.
Menj. A hit nem állhat meg a templomban, az
imakönyvben vagy a szép gondolatoknál. Amit Isten Igéjéből meghallunk, annak
lassan meg kell jelennie abban is, ahogyan beszélünk, döntünk, dolgozunk,
megbocsátunk és szeretünk.
Ma. Talán ez a legfontosabb szó.
Jézus példabeszédének első fia először nemet mondott
apjának, később azonban meggondolta magát és elindult. Micsoda örömhír ez
nekünk! Isten nem azt kérdezi reggel, hányszor hibáztál tegnap. Azt kérdezi: mit
kezdesz ma azzal, amit felismertél?
Talán tegnap türelmetlen voltál. Talán megbántottál valakit.
Talán megint elestél ugyanabban, amiből már annyiszor szerettél volna felállni.
Talán imádságod is elfáradt.
A történeted nincs befejezve.
A tegnapi „nem” után ma még kimondhatod: „Igen, Uram.”
Szentírás vasárnapján ezért ne csak lapozgassuk a Bibliát,
hanem engedjük, hogy Isten Igéje nyisson ki bennünk valamit.
Ma olvass el lassan néhány verset az evangéliumból. Utána
maradj csendben, és kérdezd meg:
„Uram, mit szeretnél, hogy ma megtegyek?”
Lehet, hogy egy telefonhívás lesz. Egy bocsánatkérés. Egy
látogatás. Egy ölelés. Néhány perc valakire figyelő csend. Vagy egyszerűen egy
régen halogatott jó megtétele.
Aztán indulj el.
Mert Isten Igéje akkor válik igazán életünkké, amikor az
„igenünk” tettekké válik.
Áldott vasárnapot kívánok!
Szilveszter Barát
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése