Rakd helyre a hivatásod: Mi Isten akarata?

Egyszer hallottam egy szerzetesnővér hivatástörténetét, melyben úgy írta le hivatáskeresésének folyamatát, mint egy túsztárgyalást, amelyben Isten ejtette túszul az ő hivatását, s neki az volt a feladata, hogy tárgyaljon ennek kiszabadításáért. Végtére is felfedezte az igazságot, amelyet Mike Schmitz atya olyan jól megfogalmazott. „Isten nem fog választ várni egy olyan kérdésre, amit Ő nem tett fel.” Stresszelni vagy nem stresszelni – ez itt a kérdés. Viszont majdnem minden fiatal katolikus, aki elkötelezetten gyakorolja hitét, komolyan küzd a következő kérdéssel „Mi az én hivatásom, és mennyit kell tennem azért, hogy megtaláljam?”

Ennek a kérdésnek a megválaszolása életed egyik legfontosabb döntése. Egy nemrég mondott beszédében Sean O’Malley bíboros is erről a kérdésről beszélt, miközben azt magyarázta, hogy Isten jobban ismer téged, mint te magadat. Az alapján, aminek alkotott téged, Ő tudja, hogy mi számodra a leggyorsabb, legrövidebb és legkönnyebb út a Mennyországba. Ez az útiterv különleges és egyedüli, csak neked készült! A Bíboros kifejtette, hogy az öröm, a boldogság és a teljesség megtalálása attól függ, hogy megtalálod-e a te saját hivatásod! Ugyanakkor, itt nincs vége. Mások öröme, boldogsága és beteljesedése is függ ettől a találattól. Ez a te nagy döntésed, de ez nem olyan, amit egyedül kell meghoznod. Isten hangosan és érthetően akar szólni hozzád. Négyféleképpen tudod őt segíteni ebben, persze úgy, hogy elfogadod azt, hogy Ő úgy időzít, ahogy akar.

1. A tisztaság segíti a jobb megértést: Jézus megígéri, hogy a tiszta szívűek meglátják Istent. (Mt 5,8) Különleges módon találkozunk Istennel, amikor teljesen tisztán odaajándékozzuk önmagunkat. Azok a dolgaink, amik nem tiszták (legyen ez online vagy offline), elnémítják Isten hangját az életünkben. Akár pornográfia, akár a tisztátalan gondolatok vagy testi kapcsolatok vannak a képben, a hivatástisztázást nagyban befolyásolják. Isten tisztaságra szóló meghívása az egyetlen út, hogy képes legyél nyitott lenni Isten terveire veled kapcsolatban. Keress olyan könyveket, amelyek segítenek megszabadulni függőségeidtől és amelyek segítenek gyógyítani kapcsolataidat. A legfontosabb tudni, hogy a tökéletesség nem követelmény. Ezért van a Kiengesztelődés Szentsége, amelyhez közel kell lennünk.
2. Tudd, hogy ilyenkor nem arra vársz, hogy életed elkezdődjön: Isten már most írja életed történetét. Nem akkor kezdődik a te szerelmes történeted, amikor rájössz, hogy Isten melyik rendbe hív vagy hogy melyik másik emberrel fogsz megházasodni. Életed szerelmes története már most zajlik! Isten cselekvő módon és szenvedélyesen akar tenni és dolgozni életedben ebben a pillanatban! Amikor kezded magad kényelmesen érezni a hitedben, Isten akkor hív, hogy lépj tovább. Az utazás épp annyira fontos, mint az úti-cél.
3. Légy nyitott: Miképpen a randizás arra szolgál, hogy meglássuk, kivel lehetne összeházasodni, úgy a rendekkel való ismerkedés arra jó, hogy megtudjuk, milyen valójában a papi vagy szerzetesi élet. Engedd el előítéleteidet és félelmeidet! Mozdulj meg, és adj Istennek lehetőséget arra, hogy meglepjen… ugyanis az Ő meglepetései mindig a legjobbak.
4. Imádkozd el az „Igen-imát”: Sok ember összetéveszti a hivatástisztázást azzal, hogy válaszokat akar adni az élet nagy kérdéseire. Valójában a hivatástisztázás nem annyira arról szól, minthogy megtaláljuk a válaszainkat, hanem arról, hogy elengedjük elképzeléseinket. A tisztaság, önátadás és hivatástisztázás koronázott királynője a Szűzanya. Máriát leginkább azért ismerik az emberek, mert „igent” mondott. Ugyanakkor ez csak egy volt a milliónyi igen közül, amelyet nap mint nap kimondott. Ez áll az „Igen-ima” mögött, amely nem más, mint Mária önátadásának követése. Minden nap, mielőtt felkelnél az ágyadból, mondd egyszerűen ezt: „Bármi ér, bármit rejthet az út előttem, a válaszom igen, Uram.” Amikor elkezdesz így élni, és Isten mindennapi terveire szokásszerűen igent mondasz, akkor bizonyosan kész leszel lelkesen és bizalommal igent mondani, amikor Isten megajándékoz a hivatásoddal.

Emlékezz, a lényeg az, hogy Isten soha sem késik el, és soha sem érkezik túl korán. Ebben a percben is tudja a te hivatásodat. Legyen ez bármi, Istennek tökéletes terve van számodra. Egyedül a hűségedet kéri!

Forrás:Istenről, vallásról, életről, emberről.

Ne zsákolj!

Egyszer részt vettem egy középiskolai kosárlabda bajnokságon, ahol jegyzőként dolgoztam, így sok meccset láttam. Az egyik legemlékezetesebb dologról írok most.

Két fiúcsapat játszott egymás ellen a döntőbe jutásért. Az egyik csapat magasabb volt, a másik azonban fürgébb. A magasabb csapatban volt egy feltűnően nagy, aki elég jó játékos volt és a meccs előtt a közönséget azzal hergelte, hogy zsákolt egy néhányat, ami a kosárlabdában elég szép teljesítmény főleg egy középiskolai bajnokságon. Látszott rajta, hogy még nem olyan könnyedén megy neki a dolog, mint a TV-ben, de azért meg tudta csinálni.

Eljött a mérkőzés. A fürge és a magas csapat végig fej-fej mellett küzdött. Amit a fürgék gyorsasága és technikája elért, azt a másik csapat magassága miatt szintén meg tudta tenni. Néhány perc volt hátra a mérkőzésből és még mindig nagyon szoros volt az állás. Az utolsó percben a magas csapat 2 ponttal, azaz 1 kosárral vezetett. Nekik volt előnyük és pont kedvező helyzetbe jutottak. A zsákolni tudó fiút tudták egyedül indítani. Mivel a közönség tudta, hogy tud zsákolni, és látta, hogy nincs előtte senki. Elkezdett kiabálni: “Zsákolj! Zsákolj!”

A fiú kissé zavarba jött, de amikor látta, hogy üres a palánk és szabad az út, elkezdett gyorsítani. Ugrott, repült és repült és… szépen kipattant a gyűrűről a labda. Az ellenfél egyik játékosa elkapta és máris indult a visszavágás emberhátrányból. Az ellenfél egyenlített. A magas csapat kissé megszeppent, legfőképpen pedig az hökkent meg, aki zsákolni akart. A másik csapat azonban annál inkább küzdött. 1 perc volt hátra. Ismét a magas csapat kezdett. Az előbbi jelenet miatt azonban össze voltak zavarodva. Játszottak, próbálták a játékot, de nem ment. Előbb már a zsebükben érezték a győzelmet. Hiszen ők indítottak. A kezdés után nem tudtak pontot szerezni. A fürgék csapata azonban miután megszerezte a labdát, bedobott egy kosarat és nyert.

Elgondolkodtam a meccs tanúságán. Mit gondolhatott az edző? Mit gondolhattak azok, akik neki szurkoltak? Az edzők álláspontja ilyen esetekben általában egybehangzó. Jobb egy átlagosan megszerzett pont, mint egy szép mellédobás. Az edzője valószínűleg végig azon csikorgatta a fogát, hogy “Ne zsákolj, nehogy zsákolj!” Ugyanis ez egy nehéz dolog. A meccs végén a játékos ki van fáradva. Nem tud olyan nagy erőt kifejteni, mint pihenten. Megnő az esély a hibázásra.

Ami érdekes még, hogy mit élhetett át az a játékos, aki zsákolni akart. Valószínűleg nem az edző tanácsait forgatta a fejében, hanem szeretett volna a közönség kedvében járni.

Azért mondom el ezt a történetet, mert szerintem sokan vagyunk mi is így. Kedvében szeretnénk járni sokaknak, s ezzel elszúrunk dolgokat és lehetőségeket. Sokan küzdenek azzal, hogy az emberek nem tartják őket elég szépnek, jónak, okosnak. Sokan akarnak megfelelni másoknak, akik azt mondják rájuk, hogy “Vegyél divatos ruhákat, ékszereket, sminket!” vagy a férfiaknak, hogy “Gyúrd ki magad, olyan vagy mint egy szúnyog!”. A Mennyei Edző, Isten, szembe helyezkedik ezekkel a mások által ránk akasztott véleményekkel. Ahogy a kosaras esetében tisztán csak a saját edzője látott, úgy a mi esetünkben is Isten lát bennünket a legtisztábban. Biztosan megtapasztaltad már, hogy valamit elvárnak tőled az emberek, de amíg azokat teljesíted egyre szomorúbb és üresebb lesz az életed. A másikban keresed önmagad és közben elveszíted.

A Mennyei Edzőnk ránk akar kiáltani “Ne zsákolj!”. “Ne akard azokat az elvárásokat teljesíteni, amiket nem én adok, hiszen én tudom, hogy nem lesz jó vége. Ha távol kerülsz attól, amit én elterveztem neked, akkor nem csak te járod meg, hanem a csapattársaid, a körülötted lévők.”

Igen, nagy a felelősségünk, hiszen az életünk játéka az, amit játszunk. És mivel egy életünk van, nem árt komolyan venni. Viszont nem kell félnünk. Van, aki már lejátszotta előttünk: Jézus. És Ő az egyedüli, aki nyert, hiszen feltámadt. A győztes csapat a Katolikus Egyház, amely 2000 éve Jézus Edző szabályai szerint játszik. És lehet, hogy a szabályok követése nem jár azonnali elismeréssel, de tudjuk, hogy jobb pontot szerezni, mint szépen mellé dobni.

Forrás: Istenről, vallásról, életről, emberről.