Többi testvéremhez hasonlóan, én
is gyakran zavartan kérdezem, mire jó a szenvedés, nem lett volna-e jobb egy
fájdalom nélküli világ, amelyben nincsenek sánták, nincs sírás, nincsenek
fogyatékosok, nem ömlik vér, nincsenek tolószékek.
Az évek múlásával egyre
világosabb a válasz.
Nem. Szenvedés, könnyek, halál
nélkül a világ biztosan még rondább lenne. Főképp az ember még gonoszabb,
szinte sátáni.
Ha most is ilyen rossz annak
súlyos keze alatt, aki sántává teszi, e lesántítás nélkül elviselhetetlen lenne.
