Mottó: „Minden nap egy lépés a hit útján!”
Ahogy este lett, és visszatekintünk mai zarándokutunkra, talán eszünkbe jut egy-egy pillanat, amikor fáradtan is oda tudtunk fordulni valakihez egy jó szóval. Vagy amikor a saját hiányaink ellenére is képesek voltunk figyelmet, időt, törődést adni. Ezek a percek többet érnek bármilyen földi gazdagságnál – mert a kegyelem bősége nem a bankszámlákon, hanem a szívünk mélyén mérhető.
Szent Pál
ma arról beszélt, hogy a makedón közösségek „bajok és megpróbáltatások ellenére
is túláradó örömmel” adakoztak. Ez a fajta nagylelkűség a szeretet igazi
mértéke. Nem azt nézi, mi van a zsebünkben, hanem hogy mit hordunk a
szívünkben.
Este,
csendben megköszönhetjük azokat a kegyelmeket, amelyeket a mai napon mi is
adhattunk másoknak – s egyúttal kérhetjük, hogy holnap is legyen erőnk „kitűnni
a szeretetből fakadó adakozásban.” Hiszen maga Krisztus volt a legnagyobb
ajándék: szegénnyé lett értünk, hogy szegénysége által lelkileg gazdagok
lehessünk. Ha követjük Őt, bennünk is megszületik az a túlcsorduló öröm, amely
minden próbatételen túl Istenre mutat.
Útravaló
gondolat:
Aki
szeretetből ad, sosem veszít – csak gazdagodik.
Esti
ima:
