Örökre visszazárták a Szent Sírt

Évszázadokig, ezredekig, de akár az idők végéig is kitart a jeruzsálemi Szent Sír új burkolata. Jézus feltételezett temetkezési helyét a fölé emelt szentély renoválása alkalmából tárták fel.

Nagyszabású restaurálási munkák folynak a jeruzsálemi Szent Sír-templomban, ahol a kereszténység legszentebb helye, Jézus Krisztus vélt temetkezési helye található. A sírt írásos emlékek szerint legalább 1555 óta nem nyitották fel.

A munka a templom kupolás szárnyában, a Rotundában álló kis szentélyre összpontosul, melyet közvetlenül a Szent Sír fölé emeltek. A 19. századi épületet több földrengés reszkette meg, és a látogatók tömege, a szüntelenül égő gyertyák is gyengítik.

A felújítás alkalmával nagyjából 60 órára kinyitott sírt már vissza is fedték, de a régészek és egyházi felügyelők szerint amit benne láttak, nem kérdőjelezi meg a hely hitelességét.

A mészkősziklába vájt eredeti sírt a 16. században márványlapokkal fedték le, azóta csak a korabeli leírások alapján tudták, hogy mi van a burkolat alatt.

Felújítják Jeruzsálemben a Jézus sírhelye fölé emelt szentélyt. (Fotó: MTI/EPA/Atef Safadi)

A görög tudósok vezette kutatócsoport a súlyos márványlap alatt meglepően vastag töltőréteget, az alatt pedig egy egyenlő szárú görög kereszttel díszített kőlapot talált, amit feltehetően a keresztes lovagok helyezhettek el a 12. században, a Szent Sír-templom építésekor.

A kőlap a tényleges sziklasírt fedte, ami ma élő ember még nem látott. A szakemberek szerint annyit biztosan állíthatunk, hogy a szentélyt csakugyan egy hagyományos zsidó sírkamrára építették, de ez természetesen nem bizonyítja, hogy Jézus feküdt benne.

A folytatás és a rövid film ide kattintva látható, olvasható 

Táborhegy - Szentföld

Táborhegy - Szentföld

Találkozás Jézussal a szent helyeken

Gyürki László pápai prelátus, szentföldkutató azon kivételezett személyek egyike, aki eddigi élete során többször ellátogatott a kereszténység legszentebb helyére, a Szentföldre. Számos írás jelent már meg tőle e témával kapcsolatban.

A Szent Pál útjain című könyv Pál apostol tevékenységét és útjait követve bepillantást enged a kereszténység első időszakának küzdelmeibe. A Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön című munka viszont a magyar uralkodók és zarándokok néhol küzdelmes szentföldi útjait veszi sorra. A Találkozás Jézussal a szent helyeken ezúttal lelki zarándoklatra invitálja az Olvasót. Egyfajta útikönyvnek is tekinthetjük e kiadványt. Aki már járt a Szentföldön, mintegy újra felelevenítheti, összefoglalhatja élményeit, aki pedig még nem, bizonyára kedvet kap az utazáshoz.

Gyürki atya először a táj földrajzi adottságaival ismerteti meg olvasóját, több helyen utalva arra, hogy a Szentföld 2000 évvel ezelőtti és mai képe jócskán különbözik egymástól. 

Folytatás az alábbi linken 

Találkozás Jézussal a szent helyeken

Az ötödik evangélium kialakulása

Jeruzsálem - A Szűzanya sírjánál - fr. Sz.

A ferencesek lépésről lépésre nyolcszáz év alatt megmentették a feledéstől Jézus szülőföldjét, melyet VI. Pál pápa az ötödik evangéliumnak nevezett. Ma már több mint ötven szent helyet gondoznak, őriznek, és segítik a zarándokokat az Ó- és Újszövetség világának teljesebb megértésében.
A Szentföldön jelenleg háromszáz ferences munkálkodik, 34 nép fiai. Az évszázadok során közel háromezer vértanúja volt e szolgálatnak. Az alábbiakban áttekintést adunk arról, hogy mikor és hol vetették meg a lábukat Szent Ferenc fiai a Biblia földjén.

A Szentföld első tartományfőnöke, Illés még Szent Ferenc életében megalapította a Szent János–konventet Akkóban. Jeruzsálemben, a keresztút ötödik állomása közelében 1229-ben, a Szent Sírnál 1323-ban kezdték meg szolgálatukat. Az utolsó vacsora terménél 1335-ban kolostort alapítottak. Betlehemben, a Születés-templománál 1347-ben telepedtek meg. Mária sírját 1363-ban szerezték meg, és 1757-ig volt a ferencesek kezén. Az apostolok barlangját az Olajfák-hegyén 1392-ben, Keresztelő Szent János születésének emlékhelyét Ain Karemben pedig 1485-ben vásárolták meg.
Időről időre veszteség is érte őket, például 1551-ben elvették a ferencesektől az utolsó vacsora termét. Az Angyali Üdvözlet templomának romjaihoz Názáretben 1620-ban, a Tábor-hegyen a Színeváltozás-templom romjaihoz 1631-ben jutottak. A Getszemáni kertet az Olajfák-hegyén 1666-ban vehették birtokba. A názáreti Szent József–házat 1745-ben, a Flagellatio–templom romjait Jeruzsálemben 1836-ban, a naimi templomot 1878-ban, a keresztút ötödik állomását 1898-ban és a kafarnaumi Szent Péter–emlékhelyet 1894-ben szerezték meg.

A XX. században is tovább folyt a szent helyek gyűjtése. 1909-ben övék lett a Betlehem közelében a Pásztorok mezeje, 1933-ban pedig a Krisztus megkeresztelkedésének helyeként számon tartott partszakaszhoz jutottak hozzá a Jordán folyónál. Ha a Coenaculum, vagyis az utolsó vacsora termét nem is sikerült még visszakapniuk, 1936-ban kolostort alapíthattak mellette a Sion-hegyén. A szent helyek között a legutóbbi ferences szerzemény Betániában a Szent Lázár–emlékhely (1950).

Valamennyi szentföldi, ferences kézben lévő emlékhelyen az évszázadok során szép templomot, kolostort, illetve nagyobb helyeken zarándokszállásokat építettek. A pápák közül eddig hárman jutottak el a Szentföldre, VI. Pál 1964-ben, II. János Pál 2000-ben és XVI. Benedek 2009-ben. A szentföldi ferencesek remélik, hogy a rendalapítójuk nevét viselő új pápa is hamarosan elzarándokol hozzájuk.

Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
Budapest

Az ötödik evangélium, protekciósan

Tóth Vencel ofm a betlehemi Születés-bazilika kicsiny kapujában

Ötvenfős ferences zarándoklatot vezetett a Szentföldre Tóth Vencel magyar szentföldi biztos február 24. és március 3. között. A csoport tagjai nagyrészt ferences öregdiákok, ferences gimnazisták szülei, illetve ferences plébániák hívei voltak.

A magyarokat fogadta Artemio Vitores Gonzales, a szentföldi ferences kusztódia vikáriusa. A spanyol szerzetes, aki már négy évtizede él Jeruzsálemben, érdekfeszítő előadásában meggyőző érvekkel szólt a világ keresztényeinek Szentföld iránti kötelezettségeiről. Mint mondta, Jézus szülőföldje az ötödik evangélium, mindannyiunk hazája, anyaföldje, amelyért imádkoznunk kell, amelyet látogatnunk és segítenünk kell.

A latin egyházat tulajdonképpen a ferencesek jelentik a Szentföldön immár több mint hét évszázada. Sok száz éven át a barátokon kívül a szó szoros értelemben egyetlen római katolikus sem élt Palesztinában. Manapság a népesség két százaléka keresztény, ennek fele katolikus. Oktatásukról, munkalehetőségükről, megfelelő lakáskörülményeikről jelentős mértékben a ferencesek gondoskodnak, mégpedig a világ minden részéből érkező zarándokturizmus, illetve az idén éppen most vasárnap esedékes nagyböjti gyűjtés révén.

A kudarccal végződő keresztes háborúk korát követően a fegyvertelen ferences szerzetesek módszere: az ima, a szegények szolgálata, valamint a szent helyek megszerzésére, őrzésére, az ide érkező zarándokok fogadására irányuló tevékenységük eredményesnek bizonyult. Jelenleg a világ 34 országából mintegy háromszáz ferences szolgál a Szentföldön, és mindenhol ott vannak gyönyörű templomaikkal, kényelmes zarándokházaikkal és személyes varázsukkal, ahol Jézus egykor megfordult: Jeruzsálemben, Betlehemben, Názáretben, a Tábor hegyen, a  Genezáreti-tó környékén stb.

A magyar zarándokok lépten-nyomon találkozhattak velük. A ferences habitust viselő magyar zarándokvezetőt nagy szeretettel fogadták szentföldi rendtársai, és ennek köszönhetően olyan helyekre is bejutottak a csoport tagjai, ami nem mindenkinek adatik meg. Például az Agónia-bazilika mellett lévő Getszemáni kertben megtapogathatták az évezredes, ma is élő olajfák törzsét, melyeket nagy valószínűséggel már Jézus is láthatott.

Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont

Budapest

Szentföld: Betlehem a Szűletés Helye

A szentmisét szent Jeromos barlangjának a szomszédságában mutattuk be. Itt fordította le szent Jeromos latinra a Szentírást egyszerű nép nyelvezetre, és ez lett az első hivatalos latin fordítás az egyházban, amely Vulgata néven terjedt el...
 
Szentföld: Betlhem a Szűletés Helye