Szentírási
olvasmányok:
- Fil 2,1–11 – „Ezért Isten felmagasztalta
őt, és olyan nevet adott neki, amely felette áll minden névnek…”
- Lk 2,21–24 – „…a Jézus nevet adták neki,
úgy, amint az angyal nevezte…”
A
mai napon Jézus Szent Nevét ünnepeljük. Talán elsőre egyszerűnek
tűnik: miért olyan fontos egy név? A Szentírásban azonban a név mindig
többet jelent, mint ahogyan mi gondoljuk. A név elárulja, ki az illető,
mi a küldetése, miért van jelen a világban.
A
„Jézus” név azt
jelenti: „Isten megszabadít.” Már a Gyermek neve is üzenet: Isten nem
maradt távol tőlünk, hanem eljött, hogy segítsen, felemeljen, megmentsen
minket. Amikor a nyolcadik napon Mária és József Jézusnak nevezik
a gyermeket, beteljesedik az angyal szava – és elkezd kibontakozni az üdvösség
története.
Szent
Pál levelében arra
emlékeztet minket, hogy Jézus nem hatalommal, nem erőszakkal, hanem alázattal
és szeretettel vált Urunkká. Bár Isten Fia volt, nem ragaszkodott
előjogaihoz, hanem lehajolt hozzánk, emberré lett, szolgált, és engedelmes
maradt mindhalálig. Éppen ezért emelte fel őt az Atya, és ezért lett az
ő neve minden név fölött való.
Ez
a mai nap arra hív
bennünket, hogy ne csak kimondjuk Jézus nevét, hanem szívből hívjuk
segítségül. Amikor kimondjuk: Jézus, akkor reményt mondunk ki. Amikor
rá bízzuk magunkat, akkor békét engedünk az életünkbe. Jézus neve erő a
gyengeségben, vigasz a szomorúságban, fény a bizonytalanságban.
Ma
reggel álljunk meg
egy pillanatra. Mondjuk ki csendben: Jézus. Engedjük, hogy ez a
név megszelídítse a szívünket, segítsen megbocsátani, türelmesebbé válni, és
szeretettel fordulni mások felé. Ha Jézus nevére meghajol minden térd,
akkor mi is meghajolhatunk előtte bizalommal – nem félelemből, hanem
szeretetből.
Imádság:
Urunk Jézus, szent Neved legyen ma a kapaszkodónk
és az erőforrásunk. Taníts minket alázatra, békére és szeretetre, hogy
életünkben az Atya dicsősége ragyogjon fel. Ámen.
