vasárnap, július 31, 2022

Esztelneki Ferences Plébánia Hirdetése: Évközi 18. vasárnap


Részlet a készülő szoborból 
Szentmisék sorrendje július 31 és aug. 7 között 

  1. Örömmel hirdetjük, hogy elkészült, a 100 éve tűzből megmenekült Esztelneki Madonna szobrának a másolata. Ez sok esztelneki, és sok idegenből származó, jószándékú és Máriát tisztelő ember anyagitámogatásával valósulhatott meg. Hálás köszönet érte. E szobor ünnepélyes leleplezésére és megáldására, valamint a ferences templomban való elhelyezésére augusztus 7-én, a 11 órás, szentmise keretében kerül sor. Ugyanakkor szeretnénk plébániai közösségünket és községünket fölajánlani az Esztelneki Madonnának, kérve őt, hogy közbenjárására Isten áldja meg Esztelnek és Kurtapatak minden lakóját erővel, egészséggel, békességgel, valamint lelki és erkölcsi megújulással. Oltalmazza közösségeinket, családjainkat, az egyedül élőket, s egész népünket minden erkölcsi és fizikai rossztól. Adja, hogy egyetértés, összefogás, békesség, szeretet és egymást segítő, támogató, a közért tenni akaró, s megbocsátó lelkület uralkodjék közöttünk. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és igehirdetője az Erdélyi Ferences Rendtartomány Provinciálisa, Erik testvér lesz. Testileg, lelkileg készüljünk erre a nem mindennapi eseményre, aki teheti, öltözőn székelyruhába, végezzünk szentgyónást, pénteken és szombaton este  ½ 6-tól lesz lehetőség erre, járuljunk minél többen szentáldozáshoz, ezzel is hangsúlyt adva Mária iránti tiszteletünknek, s emelve a rendkívüli esemény ünnepélyességét. Mondjuk el másoknak is a hírt és hívjuk őket is. A szentmisét befejezően kerül sor a kolostor temetőjében az 1916-ban megölt esztelneki fogatosok új emlékművének a megáldására, ami a régi, megrongálódott emlékmű helyébe állítódott.

Dátum

Templom

Szentmise

Július 31.

Évközi 18.

Vasárnap

Plébánia templom

 

Ferences templom

Kurtapatak

De. ½ 10 órától: +Benkő János és a család összes elhunyt tagjáért

De.11 órától: +Babos Rezső

Du. ½ 1-től: Hívekért

Aug. 1. hétfő

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra 

Aug. 2. kedd

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra

Aug. 3. szerda

Plébánia templom

Du. 6-tól: szándékra

Aug. 4. csütörtök

Ferences templom

Du. 6-tól: szándékra, utána szentségimádás

Aug. 5.

Első péntek

Ferences templom

Du. ½ 6-tól szentgyónási lehetőség, 6 órától szentmise elmélkedéssel

 

Aug. 6. szombat

 

Ferences templom

Du. ½ 6-tól szentgyónási lehetőség, 6 órától szentmise elmélkedéssel az Esztelneki Madonna tiszteletére és a szobor megalkotását támogatók szándékár.

 

Augusztus 7.

Évközi 19. vasárnap

Plébánia templom

Ferences templom

Kurtapatakon

De. ½ 10 órától: Hívekért

De.11 órától: Domokos József lü

Nem lesz szentmise, Esztelnekre a 11 órás szentmisére, a Madonna szobrának a megáldására hívjuk a híveket

 

 

szerda, július 27, 2022

Aktív közösségben élnek a testvérek − Ferences krónika

Szerző: Szerk. 
2022. július 26.
0
330
Fotók: Erdélyi Ferencesek

A Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartományának 35 tagja van. A testvérek Kolozsváron, Désen, Kaplonyban, Gyergyószárhegyen, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Szászsebesen, Déván és a felső-háromszéki Esztelneken élnek, de szolgálják a brassói ferences templomba járó híveket is. A lelkipásztorkodás mellett fontos tevékenységeik közé tartozik a fiatalok nevelése is. Székelyudvarhelyen és Désen a középiskolások, Kolozsváron és Brassóban az egyetemisták számára kollégiumot működtetnek, illetve a ferences ifjúsági programok által számos fiatalnak segítenek az Istennel való kapcsolat elmélyítésére. Az alábbiakban néhány kolostor második negyedévének eseményeit, történéseit ismertetjük a teljesség igénye nélkül.

Ide ROMKAT. RO kattintva olvasható tovább.

kedd, július 26, 2022

Esztelneki Ferences Plébánia Hirdetése: Évközi 17. vasárnap

Szentmisék sorrendje július 24 és 31 között 

Dátum

Templom

Szentmise

Július 24.

Évközi 17.

Vasárnap

Plébánia templom

 

Ferences templom

 

Kurtapatak

De. ½ 10 órától: +Vass Ignácért a 6-ik hetes szentmise

De.11 órától: +László István és lánya Magdolna

Du. ½ 1-től: Hívekért

Júl. 25. hétfő

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra 

Júl. 26. kedd

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra

Júl. 27. szerda

Plébánia templom

Du. 6-tól: szándékra

Júl. 28. csütörtök

Ferences templom

Du. 6-tól: +Dimény Anna

Júl. 29. péntek

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól szándékra

Júl. 30. szombat

Ferences templom

 

Délután 5 órától: Tamás István és Domokos Csilla nászmiséje

Július 31.

Évközi 18. vasárnap

Plébánia templom

Ferences templom

Kurtapatak

De. ½ 10 órától: Hivekért

De.11 órától: +Babos Rezső lü. 28. évf.

Du. ½ 1-től: Szándékra



  1. Örömmel hirdetjük, hogy elkészült, a 100 éve tűzből megmenekült Esztelneki Madonna szobrának a másolata. Ez sok esztelneki, és sok idegenből származó, jószándékú és Máriát tisztelő ember anyagitámogatásával valósulhatott meg. Hálás köszönet érte. Mondhatnánk azt is, hogy az Esztelneki Madonna szobor másolatának ez az első csodája, hogy képes volt annyi sok embert megmozgatni, e nemes cél érdekében összefogni. A következő csodák azok lesznek, amelyeket, az ő közbenjárását kérve a Mennyei Atyától kitartó imával kiesdünk. E szobor ünnepélyes leleplezésére és megáldására, valamint a ferences templomban való elhelyezésére augusztus 7-én, a 11 órás, szentmise keretében kerül sor. Testileg, lelkileg készüljünk erre a nem mindennapi eseményre. Mondjuk el másoknak is a hírt és hívjuk őket is.
  2. A nagy ünnepre és az esztelneki napokra való készülettel kapcsolatosan is kaláka munkát szervezünk szerda délelőtt 9 órától a kolostor temetőjében lévő fészer lebontására. Ehhez kérjük a jó erőben lévő fiatal és felnőtt férfiak segítséget. Kérjük, hogy hozzák meg az áldozatot és jöjjenek segíteni, minél többen, hogy szebbé tegyük környezetünket.

vasárnap, július 24, 2022

Vasárnapi gondolatok: Uram, taníts meg minket imádkozni! - Évközi 17. vasárnap

Az életnek nagy ajándéka, ha valaki egy jó barátra, megértő szívre, segítő testvérre talál, akivel megoszthat, megbeszélhet mindent. Mennyivel több az, ha problémáinkat a hatalmas, teremtő Istennel, a mi mennyei Atyánkkal beszéljük meg. Irántunk tanúsított szeretetét, a legtökéletesebb földi atyaság is csak sejtetni engedi. Milyen nagyszerű, hogy az imádság által kapcsolatba léphetünk vele, mindent megbeszélhetünk vele.

Az évközi tizenhetedik vasárnap szentírási részeinek központi gondolata, az imádság körül forog. Az első olvasmányában Ábrahám közbenjáró imájáról hallhattunk, amelyet a Teremtés könyvéből vettünk. Megható Ábrahám emberszeretete és Istenbe vetett bizalma, amint szinte alkudozik Istennel, hogy legyen könyörülettel honfitársai iránt. Ábrahámhoz hasonlóan imádságainkban mi is lehetünk rászoruló embertársaink szószólói, ügyvédjei Isten előtt.
„Olyan kereszténységre van szükség, amely mindenekelőtt az imádság művészetében tűnik ki” – írta Boldog II. János Pál pápa, „Az új évezred kezdetén” című apostoli levelében. Az imádság művészetét az isteni Mester ajkáról kell elsajátítanunk, miként az első tanítványok tették, mert Ő kétségtelenül az imádság művésze volt.

Szent Lukács evangéliumát végigolvasva azt látjuk, hogy Jézus nagyon gyakran imádkozik: az úgynevezett szürkehétköznapok közepette, de életének fontosabb döntései előtt is, sokszor éjszakába menően. Imádkozik megkeresztelkedésénél (3,21), az apostolok kiválasztásánál (6,12), színeváltozásnál (9,28-29), a Getsemáne-kertben, kereszthalálának előestéjén (22,41). A tanítványokra ez igen mély benyomással volt, mert egyszer, amikor befejezte imádságát, egyikük a következő kéréssel fordult hozzá: „Uram, taníts meg minket imádkozni!” Ő a Miatyánk szavaival válaszolt, úgy, ahogy az lelke legmélyéből jött.

A Miatyánk a legkedvesebb imánk, minden ima ősmintája, mert maga Jézus tanította meg rá Apostolait. Ezért is nevezzük szívesen az „Úr imájának”. Fontoljuk meg azt a tényt, hogy az egyetlen dolog, amit az Apostolok Jézustól kértek, az volt, hogy tanítsa meg őket imádkozni. Az Apostolok nem kérték, hogy tanítsa meg őket arra, hogyan kell csodákat művelni, ördögöket űzni, vagy betegeket gyógyítani. Még azt sem kérték, hogy készítse fel őket arra, hogy mit tanítsanak az embereknek. De nem is új imaformákat kértek Jézustól, hiszen hithű zsidók lévén, sok imát tudtak fejből, hanem azt kérték, hogy tanítsa meg őket úgy imádkozni, ahogyan ő imádkozott, hogy ezáltal közelebb kerüljenek Istenhez és Isten közelebb kerüljön hozzájuk, hogy személyes, élő kapcsolat legyen köztük és Isten között. Erre tanította meg őket, amikor nekik ajándékozta a Miatyánkot.

Az ima Istenhez való odafordulást jelent, aminek következtében lemondunk arról, hogy a magunk erejéből valósítsuk meg életünk teljességét. Mindez bennfoglaltatik a Miatyánkban, amely azzal kezdődik, hogy elismerjük Isten irántunk való szeretetét és ezzel a saját akaratunktól átvezet Isten akaratára. A Miatyánk lényeges újdonsága ez az új Istenkép: Isten nem áldozatokat követelő, bosszúálló Isten, hanem jóságos Atya, aki gondoskodik gyermekeiről.
Testvéreim, a nehézség nem a Miatyánk megtanulásában áll, hanem az imádsághoz szükséges belső hozzáállásban, figyelemben. - Lovagló szerzetesnek, mondja a földműves: könnyű a szerzetesnek, mert csak imádkozgat és lovagolgat… Neked adom a lovam, ha elmondod figyelmesen a miatyánkot… A kantárt is nekem adod, kérdi ima közben a földműves…

Nem elég az imádságot rutinosan elmondani, „letudni”, ledarálni, hanem azt „művészi” fokon kell végezni. Mit jelent ez a művészi fok? Odafigyelést arra, amit mondunk, átéltséget, személyes, élő kapcsolatot. Mi szükséges egy előadóművész vagy képzőművész produkciójához? Nagyfokú belső átéltség. Ha nincs meg ez a belső átéltség, akkor előadása vagy alkotása legfeljebb egy mesterségbeli tudásról fog árulkodni, de semmiképpen sem művészi lélekről. Egy igazi művészi alkotás azért tud hatni, mert lélektől lélekig vezet: az alkotó lelke találkozik a befogadó ember lelkével. A műalkotás vagy zenemű csak közvetítő eszköz a zenét megszólaltató és a zenét hallgató között.
Valami hasonló szerepe van az imádságnak is. Az átélt – a művészi fokon végzett ima – alkalmas arra, hogy lelki találkozást teremtsen Istennel és embertársainkkal. Az imádság olyan, mint a kinyújtott kéz: egyik kezünkkel Istent ragadjuk meg, másik kezünkkel elérünk embertársainkhoz.
Jézus imája – a Miatyánk – művészi ima, mert kétirányú: eléri a mennyei Atyát és az embertársat egyaránt. Jézus művésze volt az imádkozásnak, és ez az átélt ima ragadta meg tanítványainak a figyelmét is.
Az átélt ima iránti igény azonban nem csak az egykori tanítványokban fogalmazódott meg, hanem a mai emberekben is. A mai szekularizált, elvilágiasodott és az Istentől elidegenedett kultúrában, mintha egyre többen lennének, akik lelki megújulásra vágynak. A különféle lelkiségi mozgalmakra jellemző az imádság iránti megújult szükséglet. Ez az idők jele. Boldog II. János Pál pápa előbb említett dokumentumában írja, hogy „keresztény közösségeinknek az ima hiteles ’iskoláivá’ kell válniuk.” (im 33).
Ennek kapcsán érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a személyesen és közösségileg végzett imáinkat, a szentatya szavaival élve, az ima iskolájának lehetne tekinteni? Vajon az, ahogyan imádkozunk, másokban is fölébreszti a vágyat ahhoz, hogy ők is imádkozni akarjanak, vagy inkább elmegy a kedvük az imától? Nagy kérdés ez mindannyiunk számára és kinek-kinek személyesen kell megválaszolnia. 

Ha templomi-községeinket az imádság iskolájának tekintjük, akkor a Tanító nem lehet más, mint Jézus; az imádság modellje, mintája pedig a Miatyánk. Hogy mire tanít minket Jézus a Miatyánkban, azt Szent Ciprián, az ókori Karthágó vértanú püspöke egy nagyon szép értekezésében fejti ki: Jézus „semmiképpen sem akarta, hogy elszigetelt, másoktól elkülönült legyen az imádságunk. Nem akarta, hogy amikor imádkozunk, csak önmagunkért imádkozzunk…, hanem azt akarta, hogy minden egyes ember mindenkiért imádkozzék.” Ezért az Ő imája nem így kezdődik, hogy: Atyám, aki a mennyekben vagy…, hanem többes számban: Mi Atyánk… Tudjuk, hogy az apostolok és a tanítványok így is imádkoztak Urunk mennybemenetele után: „Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával együtt”. (ApCsel 1,14). Állhatatosan, egy szívvel-lélekkel imádkoztak, és így nyilvánvalóvá tették, hogy Isten az ő örök otthonába csak azokat engedi be, akik tudnak másokkal együtt, egy szívvel-lélekkel imádkozni.

A mai evangéliumi szakasz második része a kérő imával foglalkozik. Az imént felolvasott evangéliumi példabeszéd megfelelő értelmezéséhez mindenekelőtt azt kell tudatosítanunk, hogy a kérő és a megismételt imádságra mindig az embernek van szüksége, és nem az Istennek. Nem azért kell kérnünk Istentől, mert ő nem tudja, hogy mire van szükségünk; és kéréseinket nem azért kell újra és újra megfogalmaznunk, hogy a kérő emberek tömegében valahogyan feltűnjünk a Mindenható előtt.

kedd, július 19, 2022

Kolostor felújítás: vendégszobák…

Többen is érdeklődtek, hogy hol tartunk a kolostor felújításával.

Örömmel jelenthetem, hogy bár nem jutottunk a munkálatok végére, a kezdeti terv teljes körű megvalósításához és a pályázati pénzünk (2015-ös költségvetés) is elfogyott (most folyik a végső elszámolás lezárása, ellenőrzések, hiány pótlások stb.), de nagyon sok mindent sikerült a tervből megvalósítani. A kolostor meglévő keleti szárnyával kapcsolatos terveink szinte teljes egészében megvalósultak. Konferencia terműnk is több mint 90%-ban elkészült a Magyar Állam, a megyei és a helyi tanács támogatásával. 

A vendégek, lelkigyakorlatozók, elcsendesülni, lelki feltöltődésre vágyók számára sikerült vendégszobákat is berendeznünk. Utóbbiak közül kettőt Magyarország Kormányának a támogatásából tudtunk bebútorozni, amiért ez úton is hálás köszönet. 


Igy reméljük, hogy az Esztelneki Ferences Kolostor lassan nemcsak a környék, hanem egy kicsit az erdélyi és anyaországi magyarok lelki oázisává is válik. Köszönjük a sok jószándékú ember támogatását, a sok dolgos munkáskezet, a Magyar Állam, a Megyei és Helyi tanács segítségét, hiszen csak közös összefogással tudjuk kolostorunkat javítani, vendégszobáinkat bővíteni, hogy ezáltal is magyar közösségünket szolgáljuk, összetartozásunkat ápoljuk. 

fr. Szilveszter ofm 

Esztelneki Ferences Plébánia Hirdetése: Évközi 16. vasárnap

Szentmisék sorrendje július 17 és 24 között 

Dátum

Templom

Szentmise

Július 17.

Évközi 16.

Vasárnap

Plébánia templom

Ferences templom

 

Kurtapatak

De. ½ 10 órától: +Mátyás Ferenc évf

De. 11 órától: Kovács István, neje Veres Amália, és a család összes halottjának lü-ért

Du. ½ 1 órától: Hívekért

Júl. 18. hétfő

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra 

Júl. 19. kedd

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól: Szándékra

Júl. 20. szerda

Plébánia templom

Du. 6-tól: szándékra

Júl. 21. csütörtök

Ferences templom

Du. 6-tól - szándékra

Júl. 22. péntek

Ferences templom

Reggel ½ 8-tól szándékra

Júl. 23. szombat

Ferences templom 

Plébánia templom

Délután 5 órától: a 70 évesek hálaadó szentmiséje

Délután 7 órától: +Baka Erzsébetért a 6-ik hetes szentmise

 

Július 24.

Évközi 17. vasárnap

Plébánia templom

 

Ferences templom 

Kurtapatak

De. ½ 10 órától: +Vass Ignácért a 6-ik hetes szentmise

De.11 órától: +László István és lánya Magdolna lü

Du. ½ 1-től: Hívekért

  1. A legutóbbi temetés alkalmával Babosné, Réti Ágnes még életében 100 lejt a családja 500 lejt adományozott és a temetésen 1210 lej gyűlt össze, amit a kurtapataki templom javára adományoztak. Isten fizesse adományukat. Az elhunytnak örök nyugodalmat, a hozzátartozóknak pedig lelki békét adjon az Úr!
  2. Most a szentmise befejeztével, rövid előkészület után kezdődik a Nagykárolyi CARMINA RENASCENTIA régizene együttes koncertje: „Mária áhítat a tűzből megmenekült Esztelneki Madonna 100-ik jubileumi évében” - címmel. Aki teheti maradjon, mert felejthetetlen élményben lesz része. Az együttes tagjainak hálás köszönet, hogy a hosszú útra miattunk még 150 km-t rátesznek, csakhogy zenéjükkel, énekükkel megörvendeztessenek bennünket. Isten fizesse!

vasárnap, július 17, 2022

Ha Istenre nincs időnk, akkor embertársunkra se lesz időnk - Évközi 16. vasárnap

A múlt vasárnapi elmélkedésünkben, az irgalmas szamaritánus példabeszédének fényében azt mondtuk, hogy a szeretet lényege: mások rendelkezésére, mások szolgálatára állni. Hogy a gyakorlatban ez hogyan valósítható meg, azt a mai evangéliumi szakaszban Márta és Mária története tárja elénk, az Úr Jézusnak és a tanítványainak vendégül látásában.

E történetben a szeretet gyakorlatba ültetésének, a mások rendelkezésére, szolgálatára állásnak két formáját láthatjuk: a vendégül látást, annak minden gyakorlati velejárójával, melyet Márta képvisel, és a másik személy iránti szerető figyelmet, melyet Mária tanúsít.

Vendégül látás és szerető figyelem. Egyik sem hiányozhat a keresztény ember életből, ám a súlypont a belső figyelmen kell, hogy legyen. E nélkül a belső figyelem nélkül a szeretet nem volna szeretet, csak lázas tevékenység, mely nem képes közölni a lényeget, s nem alkalmas arra, hogy két személy között tartalmas és igazi találkozás valósuljon meg, s még kevésbé arra, hogy előkészítse az Úrral való bensőséges találkozást.
Milyen sokat mondó egy szépen megterített asztal, kivasalt hófehér ing, egy csokor virág, tisztán tartott lakás. A szeretet megannyi hírnöke emberi kapcsolatainkban. Miért ne lenne így az Istennel is. A mulandóban is az örökkévalóknak kell felragyognia, hogy így megérinthessen bennünket szívünk mélyén az Úr kegyelme, s feltárja nekünk isteni ígéreteinek kimeríthetetlen gazdagságát.

Kétségtelen, hogy mindkét nővér helyesen akar cselekedni. Meg akarnak felelni Jézus elvárásának, őt szívből be szeretnék fogadni.

Az embernek először az a benyomása, hogy Márta ezért többet tesz. Mégis testvére, Mária talál igazi elismerésre. Mit csinál ő, ami értékesebb annál, amit Márta tesz? Majdnem az a látszat, hogy semmit. Ő csak figyelemmel hallgat az Úr lábaihoz ülve.
Nincs akkor igaza Mártának, amikor panaszkodik? Könnyen beleélhetjük magunkat mi is Márta helyzetébe. Mintha mindkét kezünk tele lenne munkával, valaki más pedig csak ott ül és hallgat, és nézi, hogy mi mit teszünk.
Az Úr Jézus szerint Mária mégis a jobbik részt választotta. Ő megértette, hogy az ember nemcsak kenyérrel él. Őt nemcsak érdeklik Jézus szavai, ő nemcsak rokonszenves, érdekes beszélgetőtársat lát benne, hanem Isten emberét, aki Isten Szavát közvetíti. Ezért félreteszi azt, ami mulandó és azzal törődik, ami örökre megmarad.
Jézus azért dicséri meg, mert ő szavaira éhezik, mert nem feledkezik bele a hétköznapok tevékenységébe, nem foglalják le a mindennapok gondjai úgy, hogy Róla megfeledkezne. Egész szívvel Jézusra figyel, és ezzel az üdvösség titka foglalja le.

Az embert nem a sok tennivalója, hanem az üdvözíti, hogy szeretettel hallgatja Isten szavát és azt hűségesen meg is éli a mindennapok közepette. Vagyis mindig az ér többet, amit Isten tesz és mond az embernek, nem pedig az, amit az ember tehet ő érte, hisz a történelmet nem az ember írja, hanem az Isten írja az ember által.

Az elmúlt vasárnap az irgalmas szamaritánus történetéből kiderült, hogy annak a vallásosságnak, jámborságnak nincs igazi értéke, amely nincs hatással a mindennapi életünkre.
Az ószövetségi pap és a levita a jeruzsálemi templomból jön, imádságuk, áldozatuk értéktelen marad, mert nem egészíti ki a segítő szeretet gyakorlása. Nem elegendő a törvények értelmezésével foglalkozni, nem elegendő önmagában a Szentírás olvasása, ismerete sem. Szent Jakab apostol az ő levelében arra figyelmeztet minket, hogy nem elég hallgatni Isten Szavát, hanem azt teljesíteni, tettekre kell váltani a mindennapi életben.

Azonban a másik egyoldalúságtól is óvakodnunk kell, a mai evangéliumi szakasz szerint. Manapság sokszor hallani, becsületes ember vagyok, nem okozok kárt másnak, mindenkin segítek, akin csak tudok. Igaz nem járok templomba, de azért sokszor jobb keresztény vagyok azoknál, mint akik mindig a templomba vannak. Erre válaszként Márta és Mária történetében Jézus mintha csak azt mondaná: valami egészen fontos dologról feledkezel meg, ami nélkül tetteid igazi tartalmukban nem mondhatók igazán értékeseknek.

Isten és az ember szeretete csak úgy lehetséges, ha hallgatsz az Úr szavára, ha bensődben figyelni tudsz rá. Ezért nem szabad azt gondolnunk, hogy Mária választása csupán a szemlélődő, a világtól elvonult szerzetesek dolga… Az igazság az, hogy bizonyos mértékig minden kereszténynek ezt kell választania, vagyis nem a tevékenységnek, hanem Isten szava hallgatásának és elmélyítésének kell adni az elsőbbséget, mert csak így lesz képes az ember arra, hogy az Evangéliumot élje akkor is, amikor az kemény áldozatba kerül…

Életünkben mennyi mindenért aggódunk és mennyi dolog nyugtalanít minket, pedig elég volna csak Istenre, az egyetlen szükségesre figyelni és a többi mind hozzá adatna. Szent Máté evangéliumában maga az Úr mondja: „Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” (Mt 6,33). „Isten egyedül elég!” – mondta egykor Avilai Szent Teréz.
Milyen sokszor hivatkozunk a sokrétű elfoglaltságunkra, hogy miattuk nem jut idő a napi imádságra, vasárnapi szentmisére, vagyis a legfontosabbra: Istenre. S ha Istenre nem jut időnk, akkor csodálkozhatunk-e azon, hogy a másik emberre sincs időnk, legyen szó akár hitvestársról, szülőről, gyerekről, vagy az utca emberéről?

Az Egyház azoknak a híveknek a gyülekezete, akik hallgatnak Isten Szavára. Akik számára természetes Mária magatartása, aki Jézus lábainál ül és hallgatja az ő szavait. Nemcsak ez természetes, hanem az is, hogy ezt minden másnál fontosabbnak tartja, minden más feladata, tevékenysége elé helyezi.
A hívő ember életében ez csak akkor valósulhat meg, ha őszintén törekszik arra, hogy naponta találkozzon Urával, Istenével és szavára, akaratára figyeljen. Mindez legmélyebben a napról napra, vagy vasárnapról vasárnapra történő szentmisén való részvételben valósulhat meg, de a napi imádság és elmélkedés percei, a pihenés és a testvériesség pillanatai mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy találkozhassunk az Urral, hogy élő, mély és személyes kapcsolatot ápolhassunk a három személyű egy Istennel.
Ha a Szentlélek közreműködésével, az Atya szállást vesz az ember szívében, akkor testvéreinket is könnyebben fogjuk tudni szolgálni, könnyeben tudunk majd a rendelkezésükre állni.

Könnyű félreérteni a mai evangéliumot, vigyázzunk: Urunk Jézus nem a szemlélődő, az Isten előtt elidőző, Benne megpihenő és az aktív, a tevékeny életet állítja szembe egymással, nem a cselekvést ítéli el, vagy minősíti le, hanem arra akar figyelmeztetni, hogy a túlzó aktivitásban, tevékenységben ne feledkezzünk meg az Istenről.
A tevékenység nem rossz életforma, csak önmagában kevés. Az örökös tevékenység azzal a veszéllyel jár, hogy a legnemesebb igyekezetünk közben megfeledkezünk mások szempontjairól, és csak a magunk célját látjuk.

Ne feledjük, a helyes keresztény aktivitás, tevékenység az elmélkedésből nő ki: Isten akaratának a megértéséből. Előbb meg kell hallgatnunk és értenünk Isten szavát életünkre vonatkozólag, hogy lássuk és tudjuk, mit kell tennünk, mert csak az ilyen fajta tett gyümölcse marad meg az örök életre.
Ezzel összefüggésben idézhetjük, Szent Ferenc atyánknak a Szent Antalhoz irt levelét, amelyben a testvérek teológiai képzésével kapcsolatosan elmondja legfőbb feltételét, ami abban áll, hogy az imádság és áhítat szellemét semmiképpen nem szabad kioltani, még a szenttudományok élsajátítása kapcsán sem, idézem a levelet: „Antal testvérnek, püspökömnek Ferenc testvér üdvöt kíván! Megelégedésemre szolgál, hogy a szent teológiából előadásokat tartasz a testvéreknek. Vigyázni kell azonban, hogy e stúdium, tanulmány során ki ne oltsd a szent áhítat és imádság szellemét, ahogy az regulánkban áll.”
Hát, ha a teológiai, hittani tudomány tanulmányozása kapcsán fenn áll a veszély, hogy megfeledkezzünk Istenről, akkor mennyivel inkább meg van ez a veszély az egyéb, világi tevékenységek végzése közben.

Az előző vasárnapon az Úr Jézus az irgalmas szamaritánus történetének a végén azt mondotta: „Menj és cselekedj hasonlóképpen!” Vagyis a jót tenni kell, csak a fontos az, hogy jól tegyük a jót, azaz mindig Őrá, Istenre figyelve.
Az Úr attól a cselekvéstől óv, ami nincs vele átbeszélve, ami nem ráfigyelve történik, ami nem ő általa, ő vele és benne valósul meg.

Ma felszólítást kaptunk arra, hogy hétköznapi tetteinket értékessé tegyük azáltal, hogy azokat az Úr Jézus tanításának fényében vigyük véghez, hogy azokat Jézus szavainak hallgatása előzze meg, kísérje és hassa át, mert csak így tudunk szert tenni olyan értékekre, amelyeket nem fogunk elveszíteni sohasem, s amelyek megmaradnak az örök életre.

Hála Istennek ma is vannak Márták, akik aktívan szolgálnak, és vannak Máriák, akik imádkozva figyelnek Jézus szavaira.
De bennünk is él, kell, hogy együtt éljen, egy fedél alatt, mindkettő: hiszen Isten néha azt kéri tőlünk, hogy legyünk Márták, akik szeretettel gondoskodnak másokról, akik időt szakítva, szívesen állnak embertársaik rendelkezésére, néha viszont azt kéri, hogy legyünk Máriák, akik szeretettel hallgatunk igéire, akik csendben le tudunk ülni lábai elé, Rá figyelve, az Ő arcát szemlélve.

péntek, július 15, 2022

Régizene koncert keretében Mária áhítat a tűzből megmenekült Esztelneki Madonna 100-ik jubileumi évében

Július 9 és17 között zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. Ehhez kapcsolódva, a jövő vasárnap (júl. 17), a 11 órás szentmise után, 12 órától a Nagykárolyi CARMINA RENASCENTIA régizene együttes koncertjére kerül sor az Esztelneki ferences templomban: „Mária áhítat, a tűzből megmenekült Esztelneki Madonna 100-ik jubileumi évében” - címmel.  Mindenkit szeretettel hívunk és várunk, nemcsak Esztelnekről, hanem a közeli és távoli településekről is.

***
A nagykárolyi Carmina Renascentia régizene együttes 2012-ben alakult.

Folytatója egy több mint 40 éves régizenei szellemi műhelymunkának. Tagjai mind tevékenyen részt vesznek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében.
Főként 16. és 17. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi zenét szólaltatnak meg korabeli hangszereken. Feladatuknak tekintik egy olyan zenei híd kialakítását, amely a mai modern zenei ízlésvilághoz közelebb hozza, előadásmódja által élővé varázsolja a hazai és nyugati kiadványokban fellelhető hangszeres és énekelt muzsikát. 

Az együttes 1980 óta állandó meghívottja a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak, és több alkalommal, örömmel zenélt az esztelneki ferences kolostor templomában. Ezúttal “virág-muzsikát” hoznak.
A reneszánsz műveltség részét képezte a virágnyelv ismerete és használata. A 16.-17. századi zeneirodalom bővelkedik olyan énekelt és hangszeres muzsikában, amely akár a szöveg jelzős szerkezeteiben, akár a mű címjelzésében virágszimbolikát hordoz. Műsorunkban ilyen dallamokból válogattunk. A latin nyelvű Mária-himnuszokban ”tiszta fehér liliom, William Brade táncdarabjainak címjelzéseiben “ bőségesen illatozó violák” és “körömvirágocskák” szerepelnek.” Idén 10 éve, hogy Deák Endre nincs már közöttünk. Az ő emlékére szólal meg az a két általa feldolgozott virágének, amelyeket barátja Babrik József szerzett.

 


hétfő, július 04, 2022

Magyar szentek és szentélyek

Nagyon örvendünk, hogy sikerült megszervezni a II. „Magyar szentek és szentélyek” magyarországi zarándoklatot. 

A munkás hétköznapok taposó malmából kilépve olyan helyekre juthattak el a résztvevő zarándokok, ahol megtapasztalhatták Isten létét és közelségét, erősödhetett keresztény és magyar öntudatuk, s útjuk során megismerhették Anyaországunk szentélyeit, keresztény gyökereink „tanúit”, valamint Erdély szépségeit is, bár utóbbira kevés időnk maradt, de majd pótoljuk… 





Az Isten országa az ember jobbik énjében van – Évközi 11. vasárnap

Szentírási rész: Mk 4,26-34 Az Úr Jézus tanítása örömhír, amely egyetlen témáról szól, az Isten országáról. Isten országáról, amely a földi ...