Ige a szívben – 26. évközi hét kedd, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Lelki sorozat: „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

Bibliai alap: 2Tim 3,14-17

Ma, amikor visszatekintek a napomra, látom, hogy Isten Igéje minden pillanatban ott volt velem – a könnyed mosolyban a családban, a türelemben a munkatársammal, a csendes imában, amikor csak kettesben voltam Vele.

Szent Jeromos arra emlékeztet, hogy a Biblia nem puszta könyv: élő útmutató, amely formálja a gondolkodásunkat, döntéseinket, szeretetünket.

Bár a világban sok a bizonytalanság és zűrzavar, a mai nap emlékeztet arra, hogy minden apró jó cselekedetünk tanúságtétel Isten jelenlétéről. Minden alkalom, amikor a szeretet és a türelem útján járunk, Isten útját követjük, és közelebb kerülünk az igazi hazánkhoz – a mennyhez.

Ma este, amikor elcsendesedem, megköszönöm az Úrnak mindazt, ami sikerült, és arra kérem, segítsen, hogy holnap is a hit és szeretet útján járjak.

---

Esti ima

Uram, köszönöm Neked a mai nap minden pillanatát. Köszönöm az apró örömöket, a tanulást, a munkát, a családi perceket és a találkozásokat. Segíts, hogy mindig figyeljem Igédet, és életem minden döntésében, minden tettében a szeretetedet tükrözzem. Őrizd szívemet az éjszaka során, adj békét a lelkemnek, és készíts fel a holnapi nap új lépéseire a hit útján. Ámen.

---

Napi útravaló

„Este hálát adok, reggel újra követem Isten útját.”

"Miért van bennem üresség?" - Kedves Fiatal Barátom…

2. állomás – Lelki útitárs az önmagadhoz és Istenhez vezető úton

Kedves Fiatal Barátom!

Volt már, hogy hirtelen elcsendesedett benned minden, és úgy érezted: „Valami hiányzik… de nem tudom, mi az.”? Mintha belül egy üres tér lenne, amit semmivel sem tudsz betölteni. Hiába a barátok, a programok, a mobil, a képernyő, a zenék – egy idő után mind csak elterelésnek tűnik, és a csendben újra ott marad a kérdés: „Miért van bennem üresség?”

Ez az üresség nem azt jelenti, hogy baj van veled. Éppen ellenkezőleg: jelzi, hogy a szíved mélyén többre vagy teremtve, mint amit a világ kínálni tud. Szent Ágoston ezt így vallotta meg: „Nyugtalan a mi szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned, Uram.” Az emberi szív arra szomjazik, amit csak Isten tud adni: az igazi szeretetet, a feltétel nélküli megértés, elfogadást, a békét, amit semmi és senki nem vehet el.

Gondolj csak bele: hányan kergetnek ideig-óráig tartó boldogságokat, sikert, élményeket – és mégis kiégnek. Miért? Mert az ember lelke Isten formájú űr. És ezt csak Ő töltheti be.

Nézd meg Szent Ágoston életét! Fiatalon mindent kipróbált – barátokat, szerelmet, hírnevet, tudományt –, és mégis egyre érezte az ürességet. Csak, amikor megtalálta Krisztust, akkor telt meg a szíve valódi örömmel.

Kedves Fiatal Barátom, ha ürességet érzel, ne ijedj meg. Ez nem végállapot, hanem meghívás. Meghívás arra, hogy közelebb lépj Istenhez, aki nem kívül van, hanem benned, és aki mindig halkan hív: „Jöjj hozzám, és élj!”

---

Ima

Uram, amikor üresnek érzem magam,

ne hagyd, hogy kétségbe essek.

Töltsd meg szívemet a Te jelenléteddel,

és mutasd meg, hogy Benned van az igazi öröm.

Add, hogy ne féljek a csendtől,

hanem megtaláljam benne a Te szelíd hangodat.

Nyugtalan szívem Benned találjon békére,

most és mindörökké.

Ámen.

Útravaló:

„Az üresség nem ellenségem, hanem jelzőfény: azt mutatja, hogy Istenre van szükségem.”

Előző rész: 1. állomás – Ki vagyok én valójában?

Ige az élet útján – 26. évközi hét kedd, Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító reggeli üzenete

Lelki sorozat: „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: 2Tim 3,14-17

Szent Jeromos életpéldája arra hív minket, hogy a hitünk gyökereit folyamatosan ápoljuk és mélyítsük. A mai világban, ahol egyszerre van jelen a hitetlenség és az Isten iránti vágy, különösen fontos, hogy ismerjük a Szentírást, és engedjük, hogy formálja a gondolkodásunkat, a döntéseinket és a mindennapi tetteinket.

Pál apostol Timóteusnak írja: „Minden írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a helyes útra való nevelésre, az igazságban való nevelésre.” Ez a mondat nem csupán az írott szó fontosságát hangsúlyozza, hanem azt is, hogy a Biblia az életünk minden területén útmutató lehet: családban, közösségben, munkahelyen, a hétköznapok egyszerű döntéseiben és az ünnepnapokon, az öröm és a bánat pillanataiban egyaránt.

Szent Jeromos arra is emlékeztet, hogy a hit nem elméleti tudás, hanem élő kapcsolat Istennel. A világban zajló események – legyen szó hírek zűrzavaráról, személyes kétségekről vagy társadalmi kihívásokról – nem lehetnek a hitünk ellenségei, hanem alkalmat adnak arra, hogy tanúságot tegyünk Isten jelenlétéről és szeretetéről.

Ma a tanúságtétel ideje van. Nem kell nagyszerű szavakat mondanunk, elég, ha a mindennapi élet apró cselekedeteiben Isten szeretetét tükrözzük: egy kedves szó a kollégának, a türelem a családban, a segítő kéz a bajbajutottnak, az ima a csendes pillanatokban. Isten az Ő reményt keltő üzenetével ott van a hírek mögött, a zűrzavarban, a kétségek közepette – és arra hív, hogy bízzunk benne.

Ne feledjük: igazi hazánk a mennyben van, de oda vezető út a földön, a hétköznapok szeretetteljes, felelősségteljes és hitben élő cselekedetein át vezet. A Szentírás útmutatása és Isten szeretete kísér minket minden lépésünkön.

---

Ima

Uram, köszönöm Neked a Szentírás kincseit, amelyeket Szent Jeromos hűséggel kutatott és tanított. Segíts, hogy minden nap figyeljem Igédet, és életem minden pillanatában tanúságot tegyek szeretetedről. Adj erőt, hogy a hétköznapokban is tükrözni tudjam jelenlétedet, és bizalommal tekintsek a jövőbe, tudva, hogy a Te utad vezet a valódi hazánkba. Ámen.

---

Napi útravaló

„Olvasd az Igét, éld a hitet, és világíts másoknak a szeretettel!” 

„Bátorság az álomban is – Szent Mihály éjszakai védelme” - 26. évközi hét hétfő, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Lelki sorozat: „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

• 📖 Bibliai alap: Jel 12,7-12a

Ahogy az este csendje körülölel bennünket, emlékezzünk Szent Mihály főangyal bátorságára és védelmére. Az éjszaka sokszor a csend ideje, amikor gondolataink visszatérnek a nap eseményeihez, örömeihez és nehézségeihez.

Ne feledd: a hit nem csupán nappali erő, hanem az éjszaka sötétjében is velünk van. Mihály angyal arra hív minket, hogy ne engedjük, hogy a félelem vagy a kétség uralkodjon el szívünkben, hanem bízzunk Isten szeretetében és gondviselésében.

Ma este engedd, hogy a szíved békére leljen, és tudatosítsd: Isten ott van a zűrzavarban, a hétköznapokban, a családodban, a munkád során – és most, ebben a csendes órában is. Hagyd, hogy a remény és a bizalom vezessen álmaid felé, és készülj fel holnap újra bátran élni a hitet és szeretetet a világban.

---

Esti ima

Szent Mihály főangyal,
köszönöm, hogy ma is őriztél és vezettél.
Kérlek, állj mellém az éjszaka óráiban,
védj a félelemtől, a kétségektől, a rossztól.
Adj békét a szívemnek, és segíts, hogy álmomban is érezzem Isten szeretetét.
Taníts meg hittel, bátorsággal és szeretettel élni minden nap,
és vezess az örök hazába, ahol Veled örökké örvendezhetek. Ámen.

---

Esti útravaló

„Az éjszaka csendjében is bátor maradok a hitben.”

Kedves Fiatal Barátom! - „Mihály bátor lépései – Te is képes vagy rá!”

26. évközi hét hétfő, Szent Mihály főangyal - üzenete

📖 Bibliai alap: Jel 12,7-12a

Kedves Fiatal Barátom!

Ma, amikor Szent Mihály főangyalt ünnepeljük, jusson eszedbe, hogy az élet harcaiban nem vagy egyedül. Mihály az Ég seregeinek vezére, a gonosz elleni küzdelem bátor harcosa, aki mindig Isten akaratát követi. Ő arra emlékeztet bennünket, hogy minden nehézség és kihívás ellenére van erőnk helyesen dönteni, jóra törekedni és kiállni az igazság mellett.

Ahogy a hét kezdődik, gondolj arra, hogy a döntéseid, a tanulásban, barátságokban, a jövőddel kapcsolatos választásokban, mind apró csaták. De minden apró jó döntés a hited és bátorságod győzelme. Mihály főangyal példája arra hív, hogy soha ne félj kiállni a jóságért, a szeretetért, a hitért – és hogy Isten mindig melletted áll, amikor bátran lépsz előre.

Ma új hét kezdődik számodra, tedd ezt úgy, hogy tudod: minden akadály, minden kihívás lehetőség arra, hogy erősebbé válj, hogy tanulj és hogy a jó mellett dönts. Ha úgy érzed, bizonytalan vagy, vagy félsz a következő lépéstől, kérd Mihály főangyal közbenjárását: vezessen, erősítsen, és mutassa meg, merre haladj a hét csatáiban.

Ne feledd, barátom, minden nap egy új lehetőség arra, hogy hited és bátorságod növekedjen. Legyen ez a hét egy erős, reménnyel teli kezdet, ahol nem csak a külső, hanem a belső harcokat is bátran viseled.

Útravaló mondat:

„Minden apró döntésed harc a jóért – lépj bátran, Isten és Mihály melletted áll!”

„Harcos a mennyből – Szent Mihály tanúságtétele” - 26. évközi hét hétfő

Barátok temploma - Székelyudvarhely

Lelki sorozat: „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap:

• Dán 7,9-10.13-14
• Jel 12,7-12a
• Jn 1,47-51

Ma, Szent Mihály főangyal ünnepén, a menny harcosára tekintünk. A Szentírás képei, amelyekben a angyalok serege küzd a gonosz lelkek ellen, nem csupán régi legenda, hanem üzenet számunkra: a világ küzdelmei és belső harcaink közepette Isten nem hagy el bennünket.

Dániel könyvében látjuk a Fiút, akinek uralma örök, aki előtt minden nép meghajol, és az angyalok küzdelme a gonosz erőivel jelzi, hogy a világban jelen lévő igazság és rend védve van. Jelenések könyvében a mennyei háború nem a félelemről, hanem a bátorságról szól: Mihály és seregei legyőzik a sárkányt, ami emlékeztet minket, hogy Isten győzelme már elrendeltetett.

János evangéliuma a hitre hív, arra, hogy lássuk a mennyei valóságot az egyszerű hétköznapokban: „Látni fogtok nagyobb dolgokat, mint ezek.” A mi feladatunk, hogy felismerjük Isten jeleit a hétköznapi eseményekben: a család szeretetében, a munka örömében, a barátságban, a mindennapi találkozásokban.

Ez a világ sokszor kétségekkel, zűrzavarral teli. A hírekben, a váratlan eseményekben könnyen eluralkodik a félelem, de Szent Mihály példája arra tanít minket, hogy a hit nem a félelem hiánya, hanem a bátorság, hogy az igazságért és a szeretetért álljunk ki. A menny angyalaihoz hasonlóan mi is harcosok lehetünk a szeretet és az igazság oldalán: a családban, a munkahelyen, az iskolában, a templomban, vagy épp, amikor egyedül érezzük magunkat.

Ne feledjük: valódi hazánk a mennyben van, de a földi élet útja vezet oda. Minden nap egy lehetőség arra, hogy a hitünket és reményünket a cselekedeteinkben is megéljük, és Isten szeretetének jeleit vigyük a világba.

---

Ima

Szent Mihály főangyal,

segíts, hogy a hit bátorságával járjunk a világban.

Vigyázz ránk, őrködj családunk, közösségünk és életünk felett.

Taníts minket felismerni a jó erőit, és bátran kiállni a szeretetért.

Adj nekünk erőt a mindennapi küzdelmekhez, hogy a Te akaratod szerint éljünk,

és vezess minket az örök hazába, ahol Veled örökké élhetünk. Ámen.

---

Napi útravaló

„Bátor lélekkel kiállok a szeretetért – ma is.”

„Isten szava – életem világossága” - 26. évközi vasárnap, Szentírás vasárnapja

Szilveszter archívum 

Lefekvés előtti gondolat és esti ima

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Minden nap egy lépést a hit útján!

📖 Bibliai alap: Lk 16,19–31

Az egész mai nap Isten szaváról szólt. Az evangélium a gazdag ember és Lázár történetét állította elénk, amelyben világosan felhangzik: „Van Mózesük és a próféták. Hallgassák őket!” Azaz: Isten igéje elég nekünk, nem kell különleges jelekre várnunk – csak komolyan kell vennünk a Bibliát.

Szent Ferenc példája is ezt mutatta meg ma: amikor egy szentmisén meghallotta Jézus szavait, felismerte, hogy ezek hozzá szólnak. Kimondta: „Ez az, amit keresek! Ez az én életem értelme!” És ettől kezdve az evangélium nem könyv maradt, hanem életprogram, amely megváltoztatta nemcsak az ő életét, hanem rajta keresztül sokakét.

A mai nap végén engedjük, hogy ez az üzenet minket is átjárjon: Isten szava ott van a kezünkben, csak ki kell nyitnunk. Nem elméletet akar adni, hanem életet. Nem elméleti tanítást, hanem konkrét irányt a mindennapokra: hogyan szeressünk, hogyan bocsássunk meg, hogyan figyeljünk a szegényekre és rászorulókra, hogyan legyünk a béke eszközei.

Mielőtt lehunyjuk a szemünket, tegyük fel a kérdést: ma meghallottam-e Isten szavát? És sikerült-e valamit megélnem belőle?

---

🙏 Esti ima

Uram, Istenem,

köszönöm Neked, hogy ma is szóltál hozzám a Szentírás szavaiban.

Köszönöm, hogy élő üzeneted fényt gyújt a szívemben,

és irányt mutat az életemben.

Bocsásd meg, ha sokszor közömbösen mentem el mellette,

ha csak hallgattam, de nem váltottam tettekre a Te igédet.

Adj nekem nyitott fület, engedelmes szívet és készséges kezet,

hogy ne csak olvassam, hanem éljem is, amit üzensz.

Szent Ferenc példájára hadd tudjam én is kimondani:

„Ez az, amit keresek! Ez az én életem értelme!”

Formálj, Uram, a Te igéd által,

hogy életem tanúság legyen a Te jóságodról.

Ámen.

---

🌙 Jó éjszakát!

Az Úr szava legyen ma is szívedben, hogy békében pihenhess,

és holnap új erővel indulhass a hit útján!

„Hallgatni és megélni Isten szavát” – 26. évközi vasárnap, a Szentírás vasárnapján

Szilveszter archívum - 2021

Ma, az évközi 26. vasárnapon egy különleges ünnepet is tartunk: a Szentírás vasárnapját. Az Egyház ma különösen arra hív bennünket, hogy ne csak tiszteljük, hanem kezünkbe vegyük, szívünkbe zárjuk, életünkbe beépítsük Isten igéjét.

Az evangéliumban Jézus a gazdag ember és Lázár történetét mondja el. A gazdag jólétben, fényűzésben él, míg Lázár, a szegény, az ajtaja előtt éhezik. A történet végén a gazdag ember már a túlvilágról kéri, hogy valaki figyelmeztesse testvéreit: ne kövessék el ugyanazt a hibát. És mit mond Ábrahám? „Van Mózesük és a próféták. Hallgassák őket!” Ha Isten szavára nem hallgatnak, akkor a legnagyobb csoda sem fogja őket megtéríteni.

Ez az üzenet a mai vasárnapon nagyon világos: Isten szava ott van előttünk. Elég, ha kinyitjuk a Bibliát, és komolyan vesszük. Nem másokkal kell kezdeni, hanem önmagunkkal: nekem kell meghallanom, nekem kell megélnem, nekem kell mások felé továbbadnom. 

1. A Szentírás élő üzenet

A Biblia nem régi történetek gyűjteménye. Isten szava élő és hatékony, ahogy a Zsidókhoz írt levél mondja. Nemcsak régi embereket szólított meg, hanem ma engem és téged is.

• A próféta Amósz ma is figyelmeztet minket: ne éljünk önelégülten, ne zárjuk be szívünket mások szükségei előtt.
• Szent Pál Timóteust és bennünket is bátorít: „Harcold meg a hit nemes harcát!”
• Jézus pedig arra tanít: a Szentírást hallgatni és megélni kell, különben üres marad az életünk.

---

2. Engedjétek meg, hogy idekapcsoljam Szent Ferenc atyánk életét. Ő is egy fiatalember volt, aki sokáig kereste az élet értelmét. Volt benne vágy a hírnévre, a gazdagságra, a lovagi dicsőségre, de nem találta meg bennük a békét.

És egyszer csak az evangélium szava érte el a szívét. Egy szentmisén hallotta Jézus tanítását:

• „Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut…”
• „Ha beértek egy házba, mondjátok: békesség e háznak…”
• „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.”

Ferenc ekkor fölállt, és így szólt: „Ez az, amit keresek! Ez az én életem értelme!” Ettől a pillanattól kezdve az evangélium lett az élete alapja. Nemcsak olvasta, hanem meg is valósította. Nem könyv maradt, hanem útmutató. Nem elmélet, hanem életforma. És ebből született meg a ferences közösség, amelyben máig él az evangélium egyszerűsége, testvérisége és öröme.

---

3. Testvéreim, mindannyiunk életében ott van a kérdés, kimondva vagy kimondatlanul: mi az életem értelme? Mi az Isten terve velem?

A választ nem az interneten, nem a világ zajában találjuk meg, hanem a Szentírásban. Isten szava világítja meg utunkat, ad irányt, mutat célt.

A gazdag ember története arra figyelmeztet, hogy ne halogassuk: ne gondoljuk, hogy majd egyszer, öregkorban foglalkozunk Isten szavával. Most kell elkezdeni hallgatni és megélni. Most kell megnyitni a szívünket a szegény, a beteg, a magányos, a rászoruló testvér felé.

---

4. Ma, a Szentírás vasárnapján hadd kérjem:

• Nyissuk ki otthon a Bibliát! Ne maradjon dísztárgy a polcon.
• Olvassunk belőle naponta akár csak egy verset – de úgy, hogy az átjárja a gondolatainkat.
• Beszélgessünk róla a családban, kérdezzük meg: „Mit üzen nekünk ma ez a szakasz?”
• És főként: tegyük meg, amit Isten szava kér. Ez változtatja meg az életet.

---

5. A mai vasárnap üzenete egyszerű, mégis döntő:

Isten szava életet ad. Ha meghalljuk, ha megéljük, akkor az életünk értelmet kap, és a világ is reményt nyer.

Szent Ferenc példája bátorítson bennünket: ne féljünk kimondani mi is, amikor az evangélium szíven talál: „Ez az, amit keresek! Ez az én életem értelme!”

Ámen.

Küldetés az aratásban – 25. évközi hét, szombat, Páli Szent Vince áldozópap, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: Mt 9,35–38

Amikor ma este csendben megállunk és visszatekintünk a napra, feltehetjük magunknak a kérdést: ma munkás voltam-e Isten aratásában? Nem nagy dolgokra kell gondolnunk – hiszen Jézus sem hatalmas tettekre buzdít, hanem arra, hogy észrevegyük a ránk bízottakat, a pásztor nélkül bolyongókat. Egy jó szó a családban, egy bátorító mosoly a munkahelyen, egy türelmes gesztus az utcán: mind apró magvak, amelyekből Isten országa növekszik.

Páli Szent Vince példája arra tanít, hogy az evangélium nem porosodhat a könyvtárak polcain, hanem ott kell élnie, ahol a szegények, a betegek, a rászorulók várják, hogy valaki meglássa őket. A mai világ tele van ellentmondással: egyszerre árasztja a hitetlenséget és hordozza a mély vágyat Isten után. Nekünk nem félni kell ettől, hanem tanúságot tenni.

Ma este gondold végig: hol voltál munkás az Úr szőlőjében? És ha úgy érzed, kevés sikerült, ne csüggedj – az Úr holnap is küld, új lehetőségekkel. Az aratás nem egy napig tart, hanem egy egész életen át.

---

Esti ima

Urunk Jézus Krisztus, jó Pásztor, köszönöm, hogy ma is rám tekintettél és meghívást adtál: munkásod lehettem az aratásban.

Bocsásd meg, ha olykor rest voltam vagy nem mertem szólni a Te nevedben.

Adj éber szívet, hogy észrevegyem azokat, akik pásztor nélkül bolyonganak.

Áldd meg családomat, közösségemet, és mindazokat, akik ma utánad szomjaztak.

Töltsd meg szívemet reménnyel, hogy holnap újra készségesen induljak a Te utadra.

Ámen.

---

🌟 Esti útravaló

„Az aratásban nem a nagy tettek számítanak, hanem a szeretettel végzett apró szolgálatok.” 

„Az aratás sok, a munkás kevés” – 25. évközi hét, szombat, Páli Szent Vince áldozópap reggeli üzenete

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: Mt 9,35–38

Jézus, amikor Galilea városait és falvait járta, nemcsak tanított és gyógyított, hanem látta az emberek arcán a szomjúságot: az éhezést az igazságra, a vágyat a szeretetre, az öröm és a béke iránt. „Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.” – írja az evangélium. Ez a mondat ma rólunk szól.

A 21. század embere egyszerre él a hitetlenség és a vágyakozás feszültségében. Tele van a világunk zajjal, információval, ellentmondással – és mégis ott lüktet benne a mélyebb keresés: kihez tartozom? ki vezet? miért érdemes élni?

A hit nem csupán elmélet, hanem válasz: igen, van Pásztorunk, van Istenünk, aki irgalmas szeretettel tekint ránk.

Páli Szent Vince élete példát ad: ő nem könyvekben, hanem az utcán, a betegekben, az árvákban, a szegényekben találta meg Krisztust. Nem félelemmel nézett a kor kihívásaira, hanem cselekvő szeretettel válaszolt rájuk. Nem a világ zaját erősítette, hanem a mennyei remény üzenetét vitte.

Ma is szükség van ilyen munkásokra az aratásban. Nem kell messzire mennünk: a családban, a munkahelyen, a szerzetesi közösségben, az iskolában vagy az utcán van jelen az „aratnivaló”. Egy jó szó, egy segítő kéz, egy meghallgató szív: mind-mind Isten országának magvait hintik.

Az evangélium arra hív, hogy ne féljünk a világ zűrzavarától, a hitetlenség viharában se. Isten ott van a hírek mögött, a háborúk és válságok árnyékában is, és újra meg újra munkásokat küld, akikben remény és szeretet gyullad. Ez a kor nem a félelem ideje, hanem a tanúságtételé. A mi feladatunk, hogy megmutassuk: az ember igazi hazája a mennyben van, de odáig az út a földi élet hétköznapjain át vezet.

---

Ima

Urunk Jézus Krisztus, a jó Pásztor, köszönjük, hogy szeretettel tekintesz ránk a mai világ bizonytalanságában is. Küldj munkásokat aratásodba – és tégy bennünket is készséges munkásaiddá: a családban, a közösségben, a munkahelyen, a hétköznapi életben. Adj bátorságot, hogy tanúságot tegyünk rólad ott, ahol sokan pásztor nélkül bolyonganak. Add, hogy szereteted fényét sugározzuk a világba. Ámen.

---

Napi útravaló

„Ne félj a világ zűrzavarától: Isten munkása lehetsz ott, ahol éppen vagy.” 

„Isten dicsősége a szívünk templomában” – 25. évközi hét, péntek, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Minden nap egy lépést a hit útján!

📖 Bibliai alap: Agg 1,15b–2,9

A nap végén, amikor elcsendesedik körülöttünk minden, és magunkra maradunk gondolatainkkal, érdemes újra felidézni: Isten dicsősége nem csupán a templom falai között ragyog, hanem a mi szívünk templomában is.

Néha úgy érezzük, életünk kicsi, erőtlen, jelentéktelen. Hasonlítunk a próféta korának népéhez, akik a régi pompát látva kicsinek és törékenynek látták saját munkájukat. Mégis, Isten azt ígérte: „Nagyobb lesz ennek a háznak dicsősége, mint az előbbinek.” Nem a külső formák a döntőek, hanem az, hogy Ő maga jelen van.

Ha engedjük, hogy Isten belépjen szívünkbe, akkor a hétköznapi események is templommá válnak: egy kedves szó, egy türelmes gesztus, egy csendes imádság mind-mind az Ő békéjét tükrözi.

Nem biztos, hogy észrevettük, de a mai napban is ott lehetett egy apró jel, amelyben Isten dicsősége felragyogott. Lefekvés előtt álljunk meg egy pillanatra, köszönjük meg ezt a kegyelmet, és kérjük: Ő maga folytassa bennünk templomának építését.

---

Esti ima

Urunk, Jézus Krisztus,

köszönöm a mai nap minden ajándékát,

a munkát, az embereket, akikkel találkoztam,

és azokat a pillanatokat, amikor békéd felragyogott.

Bocsásd meg, amikor kicsinyhitű voltam,

amikor inkább a múlt dicsőségét kerestem,

és nem láttam, hogy Te most is jelen vagy.

Légy velünk az éjszaka csendjében,

töltsd be szívünk templomát világosságoddal,

és adj erőt, hogy holnap újra

tanúságot tehessünk Rólad.

Neked ajánlom életemet, barátaimat, közösségemet,

és mindazokat, akikhez küldtél engem.

Különösen is eléd hozom a „Kedves Fiatal Barátom” sorozat olvasóit,

a döntés előtt álló fiatalokat,

azokat, akik hivatásukat tisztázni és felfedezni akarják.

Add, hogy bennük is felragyogjon világosságod,

és szívük templomát Szentlelked vezesse az igaz úton.

Őriz meg bennünket békédben,

és vezess minket az örök hazába,

ahol teljesen betölt majd minket dicsőséged.

Ámen.

---

Útravaló gondolat estére:

„Isten jelenléte teszi templommá szívünket – különösen akkor, amikor döntések és hivatáskeresés előtt állunk.” 

1. Kedves Fiatal Barátom – Lelki útitárs az önmagadhoz és Istenhez vezető úton

1.     1. állomás – Ki vagyok én valójában?

Kedves Fiatal Barátom!

Volt már, hogy tükörbe nézve nem csak az arcodat láttad, hanem a kérdést is: „Ki vagyok én igazából?” Nem azt, amit a többiek mondanak rólad – hogy „okos vagy”, „szép vagy”, „ügyes vagy”, vagy éppen ennek az ellenkezőjét –, hanem azt, aki belül vagy.

Az emberi szív mélyén ott él a vágy: megismerni önmagát, tudni, miért van ezen a világon. Sokszor mások véleménye, a közösségi média lájkjai vagy a jegyek az iskolában próbálják megmondani, hogy mennyit érsz. De a legfontosabb kérdés: Isten szemében ki vagy te?

A Szentírásban így szól az Úr: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak: az enyém vagy!” (Iz 43,1).

Gondold el: a világmindenség Teremtője név szerint ismer és azt mondja: „Az enyém vagy!” Ez azt jelenti, hogy nem véletlenül születtél meg, nem véletlenül vagy ott, ahol vagy. Értéked nem a megjelenésedtől, nem a teljesítményedtől, nem is mások ítéletétől, hanem attól függ, hogy Isten szeret. És ez a szeretet örökké tart.

Nézd meg Szent Ferenc atyánkat! Gazdag kereskedő fia volt, álmodott lovagi dicsőségről, barátokkal mulatott, nagy népszerűségnek örvendett, mindenki ismerte. De belül üres volt, boldogtalan. Ekkor teszi fel a kérdést: „Ki vagyok én valójában?” Amikor meghallotta Krisztus szavát a keresztről, lassan rájött: ő nem a pénzben, nem a hírnévben, hanem az Atya szeretett gyermekeként találja meg önmagát. És ez lett a legnagyobb öröme.

Kedves Fiatal Barátom, benned is ott van ez a kérdés: Ki vagyok én? Mered-e elfogadni, hogy Isten szeretett gyermeke vagy? Mered-e hinni, hogy Ő jobban ismer, mint te saját magad?

Ima

Uram, aki a nevemen szólítottál,

köszönöm, hogy a Tenyeredben hordozol,

és nem mások véleménye mondja meg, ki vagyok,

hanem a Te szereteted.

Segíts, hogy ne féljek önmagammal szembenézni,

és ne az üresség, hanem a Te szavad

töltse be a szívemet.

Taníts úgy látni magam, ahogy Te látsz:

szeretett gyermekedként,

akit nem hagysz magára soha.

Ámen.

Útravaló:

„Az értékem nem attól függ, mit mondanak rólam mások. Az értékem attól függ, hogy Isten mit tart felőlem, hogy az ő szeretett gyermeke vagyok.”

Előző rész: „Barátom induljunk együtt az útra!” – Bevezető a 12 részből álló sorozathoz

„Az Úr dicsősége betölti a házat” – 25. évközi hét, péntek reggeli üzenete

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Minden nap egy lépést a hit útján!

📖 Bibliai alap: Agg 1,15b–2,9

A próféta szavaiban a remény és az ígéret ragyog: „Dicsősége nagyobb lesz ennek a háznak, mint az előbbinek – mondja a Seregek Ura.” A nép Jeruzsálemben a templom újjáépítésén fáradozott, mégis sokszor csüggedést élt át: a múlt szépségei és nagysága elveszettnek tűnt, a jelen pedig kicsinek és törékenynek látszott. Isten azonban nem a külső formát, hanem a szívek hűségét kereste, és ígéretet tett: jelenléte betölti a házat, békét ad, és jövőt nyit.

Ez az üzenet ma is aktuális. Egy olyan világban élünk, ahol egyszerre érezzük a hitetlenség hideg szeleit és az Isten utáni mély vágy forró sóhaját. Az ember keresi a biztonságot, a jövőt, a kapaszkodót. De vajon nem ugyanaz történik, mint a próféta idejében? Mi is hajlamosak vagyunk múltbeli aranykorokat emlegetni, vagy éppen keseregni azon, hogy ma minden nehezebb. Ám Isten ma is közöttünk van. Nem a félelem ideje ez, hanem a tanúságtétel ideje.

A hívő ember feladata, hogy szívében templomot építsen Istennek, s ezzel a hétköznapok közepette tanúságot tegyen: a családban, ahol türelemre és szeretetre van szükség; a szerzetes közösségben, ahol az imádság és a testvéri élet Isten jelenlétét tükrözi; a munkahelyen, ahol a tisztesség és a becsület világít; az utcán, ahol egy mosoly, egy jó szó Krisztus arcát mutathatja. Isten dicsősége nem csak a templom falait tölti be, hanem az élet apró pillanatait is: az ünnep fényét és a gyász csendjét, a közösség örömét és az egyéni küzdelmek magányát.

A hírek zűrzavarában, a világ háborús vagy bizonytalan eseményei mögött is ott van Isten. Nem mindig látványosan, de jelen van, hív, bátorít, reményt ébreszt. A keresztény ember feladata, hogy erről tanúságot tegyen: ne a félelem, hanem a bizalom határozza meg az életét. Hiszen tudjuk: igazi hazánk a mennyben van, de oda az út a földi hétköznapok hűséges zarándoklata vezet.

---

Ima
Urunk, Istenünk, aki templommá teszed szívünket,
töltsd be életünket jelenléteddel, hogy
ne a félelem, hanem a remény vezessen minket.
Segíts, hogy otthonainkban, közösségeinkben,
munkahelyünkön és utcáinkon a Te dicsőséged ragyogjon fel.
Adj erőt, hogy tanúságot tegyünk Rólad
e zavaros világban is, és hittel valljuk:
Te vagy békénk, Te vagy jövőnk,
Te vagy igazi hazánk!
Ámen.

---

Napi útravaló:

„Isten dicsősége a szívek templomát is betölti.”

„Barátom induljunk együtt az útra!” – Bevezető a 12 részből álló sorozathoz

Kedves Fiatal Barátom!

Ezek a gondolatok nem előadások, nem leckék, hanem beszélgetések. Beszélgetések veled és a hozzád hasonló fiatalokkal, akik keresnek, kérdeznek, sokszor küzdenek, de ugyanakkor vágyódnak az igazságra, a szeretetre, az élet teljességére.

Ez a 12 részes sorozat olyan akar lenni, mint egy útitárs. Nem ad kész válaszokat minden kérdésre – mert az életben a válaszokat sokszor együtt kell keresnünk. De szeretném, ha kísérne téged az úton: önmagad keresésében, Isten felfedezésében, döntéseidben, kudarcaidban és örömeidben, egészen a végső reményig, amely túlmutat ezen a földi életen.

A gondolatok mindig őszinték lesznek, sokszor kérdések formájában, hogy te is elindulhass egy belső párbeszédben. Megpróbáljuk a nagy kérdéseket – élet, szeretet, szenvedés, hivatás, halál – a mindennapi élet képeivel összekapcsolni. És minden alkalom végén kapsz egy rövid útravalót, amit magaddal vihetsz a napodra.

Nem könyvekből akarok idézni, hanem az Élet könyvéből: a Bibliából, és azoknak a szenteknek a történeteiből, akik valamikor ugyanolyan hús-vér fiatalok voltak, mint te. Mert hidd el: Szent Ferenc sem úgy született, hogy azonnal tudta, ki ő – kereste önmagát, botladozott, kérdezett, és végül Krisztusban találta meg az igazi válaszokat.

És még valami fontos: ha benned is van kérdés, amit szeretnél tisztázni, ami foglalkoztat, vagy amire választ keresel, írhatsz nekem privát levélben a következő e-mail-címre: frszilveszter@gmail.com. Nagyon szívesen meghallgatlak, és ha tudok, segítek.

Ha pedig úgy érzed, hogy ezek a gondolatok másoknak is hasznosak lehetnek, kérlek, oszd meg barátaiddal is ezt a lehetőséget. Soha nem tudhatod, kinek adsz éppen reményt egyetlen továbbított üzenettel.

Kívánom, hogy ez az út, amit most elkezdünk, ne csak olvasás legyen, hanem egy találkozás – amelyben önmagadra találsz, és felfedezed az Istent, aki mindig közel van hozzád. 

„Építsd szívedben az Úr házát” - évközi hét, csütörtök, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Minden nap egy lépést a hit útján!

📖 Bibliai alap: Agg 1,1–8

A mai nap üzenete ma este is érvényes a mi számunkra: Isten arra hív, hogy ne csak a magunk dolgával törődjünk, hanem adjunk helyet az Ő jelenlétének az életünkben. Sokszor elmerülünk a munkában, a hétköznapi gondokban, és közben elhanyagoljuk azt, ami igazán éltet: a kapcsolatot Vele.

A nap végén érdemes megkérdeznünk magunktól: ma építettem-e Isten házát a szívemben? Adtam-e időt az imára? Tudtam-e örömmel szolgálni a családomban vagy közösségemben? Lehet, hogy apró cselekedetek voltak csak – egy kedves szó, egy segítő gesztus –, mégis ezekből rakódnak össze Isten házának kövei.

Amikor elcsendesedünk, érezzük: a jövőnk biztos alapja nem a földi kincsekben rejlik, hanem abban, hogy Istennek helyet adtunk-e a szívünkben. Ő az, aki békével, reménnyel és bizalommal tölti meg életünket.

---

Esti ima

Uram, köszönöm a mai nap minden percét.

Bocsásd meg, ha olykor csak magam dolgát építgettem,

és megfeledkeztem rólad.

Add, hogy szívem temploma mindig nyitva legyen számodra.

Töltsd meg otthonomat békéddel, közösségemet szereteteddel,

és adj pihenést lelkemnek, testemnek az éjszaka csendjében.

Őrizz engem, szeretteimet és jótevőimet, hogy minden nap

új kő legyen a Te házadban, amely örökre megmarad.

Ámen.

---

🌙 Esti útravaló gondolat:

„Az igazi otthon akkor épül, ha Isten is lakik benne.”

„Építsd Isten házát – és Ő építi az életedet” - 25. évközi hét, csütörtök reggeli üzenete

 

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Minden nap egy lépést a hit útján!

📖 Bibliai alap: Agg 1,1–8

Az Ószövetség mai üzenete világosan szól hozzánk: „Ideje, hogy felépítsétek az Úr házát!” A nép akkoriban saját házaival, biztonságával, kényelmével törődött, de Isten háza romokban hevert. Az Úr figyelmeztette őket: ha csak magatokra gondoltok, akkor minden munkátok hiábavaló lesz – mert hiányzik az áldás, hiányzik az a forrás, amelyből az élet teljessége fakad.

Ez az üzenet ma is időszerű. Egy olyan világban élünk, ahol egyszerre van jelen a hitetlenség és az Isten utáni mély vágy. Sokan dolgoznak, építkeznek, futnak a sikerek után, de közben szomjas a szívük – mert nem figyelnek arra, ami igazán éltet: Isten jelenlétére.

Az Ige arra hív, hogy merjük újra Isten házát építeni. Nem csupán a templom falairól van szó, hanem a lelki otthonról: a család imádságáról, a közösség összetartásáról, a szív csendjéről, ahol Isten lakozni akar. A szerzetes közösségben, a családi asztalnál, a munkahelyi helytállásban vagy akár a világ zűrzavarában is építhetjük Isten házát, ha helyet adunk neki a döntéseinkben, szavainkban, cselekedeteinkben.

Ez a kor a tanúságtétel ideje. Nem a félelem, hanem a bátor hitvallás ideje. Miközben a világ hírei sokszor aggodalmat keltenek, mi hirdethetjük, hogy Isten itt van a háttérben: Ő az, aki a romokból is képes új életet sarjasztani. A jövőnk akkor lesz biztos, ha bizalmunkat nem pusztán emberi tervekre építjük, hanem arra, aki örök otthont készít számunkra.

---

Ima
Uram, Te vagy az élet forrása.
Bocsásd meg, ha sokszor csak a magam házát építgettem,
és megfeledkeztem rólad.
Segíts, hogy minden munkám, szavam és döntésem
téged szolgáljon, és így a családom, közösségem,
munkahelyem is a Te házad építője legyen.
Töltsd meg szívemet reménnyel és bizalommal,
hogy a földi úton biztos léptekkel haladhassak feléd,
az örök otthon felé. Ámen.

---

Napi útravaló:
„Ha Isten házát építed, Ő a te életedet építi.”

Kedves Fiatal Barátom! Vetted-e a lapot? „Igen, atyám, vettem a lapot – és vetem a magot.”

 „Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.” (Zsolt 126,5)

Kedves Fiatal Barátom, mond voltál-e már úgy, hogy valamiért rengeteget fáradoztál, időt, energiát, könnyeket fektettél bele, és közben azon gondolkodtál: „Vajon megéri? Vajon lesz ennek gyümölcse?” – Az iskola padjában ülve, az érettségire készülve, vagy épp az élet nagy kérdéseivel szembesülve, talán épp ezt érzed: küzdelem, feszültség, bizonytalanság. 

Most, hogy eljöttél a kora reggeli szentmisére, amikor mások még talán az ágyukban aludtak, te megérezted, mit jelent a zsoltár válasza: könnyek között vetni. Mert áldozat kell ahhoz, hogy valami nagyobbért felkelj, félretedd a kényelmet, és az Isten jelenlétében kezdd a napodat. Ez a kis gesztus, amely talán másnak jelentéktelennek tűnik, valójában óriási érték: a jövőd magvait veted vele. 

A Szentírás mindig arra tanít, hogy a könnyek nem hiábavalóak. Isten látja azokat. Aki könnyezve veti a magot, az valójában hittel teszi: bízik abban, hogy egyszer majd aratás lesz. És az aratás – nem más, mint a jövő, amit Istenben megtalálsz: a döntésekben, a választásokban, a hivatásodban. A keresztény élet egyik legmélyebb titka az, hogy nem a küzdelemé és a szenvedésé az utolsó szó, hanem a feltámadásé, amit ujjongás az öröm, követ. 

Fiatal barátom, ne félj a könnyeidtől, a bizonytalanságodtól, a fáradtságodtól. Mert ezekben ott rejlik a mag, amely egyszer kicsírázik. Amit most tanulsz, amibe energiát fektetsz, amiben helytállsz – akár az érettségire való készülésben, akár a templomi szolgálatban –, mind-mind aratássá válik majd az életedben. Nem kell most minden választ tudnod, elég, ha veted a magot, bízva Istenben. 

Képzeld el a földművest, aki hajnalban a nedves földbe szórja a magot. Fázik, görnyed, talán könnyezik is a fáradtságtól. De egyszer, amikor visszatér a mezőre, zöldellő vetést lát, majd kalászt, végül aratást. Így van ez az életeddel is: most még a hajnali hideg, a tanulás, a kérdések ideje van. De egyszer eljön az aratás: a bizonyosság, a kiteljesedés, az ujjongás. 

Szent Ferenc atyánk is könnyek között vetett: lemondott a gazdagságról, a könnyebb útról. Az első pillanatokban talán csak a fáradtság, a küzdelem, a gúny volt látható. De hite, egyszerűsége, Istenbe vetett bizalma gyümölcsöt hozott: örömteli testvériséget, új életet, sőt, egész rendet. Mi, ferencesek ebből élünk ma is. Az ő példája azt üzeni neked: ne félj a könnyektől, mert Isten képes azokat ujjongássá változtatni. 

Kedves Fiatal Barátom, te most éppen vetésben vagy. És igaz: néha könnyek között történik, bizonytalansággal, kérdésekkel, feszültséggel. De hidd el, az Úr nem feledkezik meg rólad. Eljön az idő, amikor majd visszanézel, és meglátod: minden fáradtságod, minden imád, minden áldozatod gazdag aratássá lett.

Ezért, ha legközelebb meghallod a zsoltár válaszát: „Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak”, gondolj arra, hogy ez rólad szól, a te életedről, a te jövődről.

Mintha a telepátia működne, hiszen nemrég érkezett üzeneted is ezt erősítette meg: „Hát ami a zsoltárt illeti, már-már eljut a szívemig is. Nagyon jól esett, hogy atyám felhívta rá a figyelmemet, ezért összpontosítottam erre. Köszönöm!” – írtad.

És hadd kérdezzem meg újra, ahogy ma reggel: vetted-e a lapot?
De most már talán mosolyogva tudod felelni: „Igen, atyám, vettem a lapot – és vetem a magot.”

Egy öreg barát imája a fiatalokért

Uram, minden élet Forrása,

Hozzád emelem szívemet a fiatalokért.

Ők a hajnal emberei, akik tele vannak kérdésekkel,

úttal, döntésekkel, reményekkel és félelmekkel.

Te látod könnyeiket és fáradozásaikat,

amikor tanulnak, küzdenek, keresik helyüket a világban.

Te ismered a csendben kimondott sóhajaikat,

és azokat a terheket, amelyeket gyakran egyedül hordoznak.

Adj nekik bátorságot, hogy könnyek között is vessenek,

és hitet, hogy elhiggyék: egyszer ujjongva aratnak majd.

Töltsd el szívüket reménnyel,

hogy merjenek nagyot álmodni,

de közben mindig rád találjanak.

Tanítsd őket szeretni, mint Szent Ferenc,

alázattal és örömmel élni,

felfedezni a kicsiben a nagyot,

a hétköznapiban a Te jelenlétedet.

Uram, áldd meg őket!

Őrizd meg tisztaságukat, erősítsd hitüket,

vezesd lépteiket a feléd vezető úton,

hogy a vetésből, melyet most könnyezve szórnak,

életükben bőséges aratás fakadjon.

És amikor bizonytalanok, kérdéseikben elveszettek,

add, hogy meghallják hívásodat:

„Ne félj, veled vagyok,

örömöd és békéd én vagyok.”

Ámen.

„Bátorság a hitben – Szent Gellért öröksége” - 25. évközi hét, szerda, Szent Gellért püspök és vértanú üzenete

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: Bölcs 3,1–9 és Mt 10,28–33

„Az igazak lelke az Isten kezében van, s a halál kínja nem érinti őket” – halljuk a Bölcsesség könyvéből. Ez a mondat minden kor hívő emberének kapaszkodót ad: a világ változásaival, félelmeivel, fenyegetéseivel szemben is biztonságban vagyunk, mert Isten kezében van az életünk. Jézus pedig az evangéliumban bátorít: „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni!” (Mt 10,28).

Szent Gellért püspök és vértanú életpéldája ennek élő bizonyítéka. Egy itáliai bencés szerzetes, aki a magyar nép megtérítésére jött, s életét adta azért, hogy Krisztus világossága gyökeret verjen a mi földünkön. Nem a könnyebb utat választotta: tudta, hogy a hitért küzdeni kell, olykor áldozatot is hozni. De bízott abban, hogy az ő hűsége nem vész kárba, hanem gyümölcsöt terem az örökkévalóságban.

A mai ember világában, amikor annyiszor úgy érezzük, hogy a rohanás, a bizonytalanság és a félelem felőrli az életünket, Szent Gellért üzenete különösen időszerű. Hiszen a hírek tele vannak erőszakkal, háborúval, gazdasági bizonytalansággal, széthulló családokkal és elbizonytalanodott fiatalokkal. Mi sokszor menekülünk: a munkába, a szórakozásba, a képernyők világába. Pedig Jézus ma is azt mondja: „Ne féljetek!”

Ez a bátorság nem vakmerőség, hanem bizalom. Tudni, hogy Isten előtt fontos vagyok, számontart, még a hajszálaim is meg vannak számlálva. Ez a bizalom tesz képessé arra, hogy a hétköznapokban – a családi asztalnál, a munkahelyi kihívásokban, a közösségi szolgálatban – hitvalló módon éljek. Hogy ne féljek kiállni az igazság mellett, de ne is ítélkezzek mások felett; inkább az evangélium fényét sugározzam.

Szent Gellért példája arra tanít, hogy a hit nem magánügy, hanem életforma. A vértanúk mindig emlékeztetnek arra, hogy van, amiért érdemes mindent kockára tenni: az Istenbe vetett bizalom és a másokért vállalt áldozat.

---

Ima

Urunk, Jézus Krisztus,

Te azt mondtad: ne féljünk, mert Atyánk tenyerében tart bennünket.

Add, hogy a bizonytalan világ zajában is bátorsággal valljuk meg a hitünket,

ahogy Szent Gellért is életével tett tanúságot Rólad.

Adj erőt, hogy ne szégyelljünk Téged az emberek előtt,

hanem szavainkkal és tetteinkkel hirdessük szeretetedet.

Őrizd meg szívünket a félelemtől, és tölts el bennünket bizalommal,

hogy életünk a Te dicsőségedre és testvéreink javára váljon.

Ámen.

---

Napi útravaló

„Aki Isten kezében tudja életét, annak nincs mitől félnie.”

„Krisztus családjában soha nem vagyok egyedül” – 25. évközi hét, kedd, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Lelki sorozat: „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: Lk 8,19–21

A mai evangéliumban Jézus egyértelművé tette: nem a rokoni szálak, hanem az Isten szavának meghallása és megtartása tesz bennünket az Ő családjává. Ez felszabadító üzenet. A világban gyakran érezzük magunkat magányosnak, félreértettnek vagy mellőzöttnek – de Krisztusban mindig van hová tartoznunk.

Szent Pio atya életpéldája megmutatja, hogy a mindennapi hűség Istenhez nemcsak önmagunkat erősíti, hanem másoknak is fényt ad. Az ő imádságos, kitartó és szenvedést hordozó élete arra hív, hogy mi is így merítsünk erőt Isten akaratának elfogadásából.

Amikor most elcsendesedünk a nap végén, hálát adhatunk: bármilyen nehézségeink voltak, nem egyedül kellett hordoznunk őket. Krisztus családjában ott van a helyünk, és ebben a közösségben van a biztos jövőnk és reményünk.

---

Esti ima

Uram Jézus, köszönöm, hogy ma is a Te családodhoz tartozhattam.

Bocsásd meg, ha nem mindig figyeltem szavadra, ha türelmetlen voltam, vagy ha elfelejtettem szeretettel fordulni másokhoz.

Add, hogy életem egyre inkább az evangélium cselekvésében mutatkozzon meg.

Őrizd meg szeretteimet, közösségemet és minden embert a Te békédben.

Szent Pio atya közbenjárására töltsd el szívemet reménnyel és bizalommal.

Ámen.

---

Napi útravaló gondolat

„Isten családjához tartozni annyi, mint a hétköznapokban is igent mondani az Ő szavára.”