Küldetés az aratásban – 25. évközi hét, szombat, Páli Szent Vince áldozópap, lefekvés előtti gondolat és esti ima

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

📖 Bibliai alap: Mt 9,35–38

Amikor ma este csendben megállunk és visszatekintünk a napra, feltehetjük magunknak a kérdést: ma munkás voltam-e Isten aratásában? Nem nagy dolgokra kell gondolnunk – hiszen Jézus sem hatalmas tettekre buzdít, hanem arra, hogy észrevegyük a ránk bízottakat, a pásztor nélkül bolyongókat. Egy jó szó a családban, egy bátorító mosoly a munkahelyen, egy türelmes gesztus az utcán: mind apró magvak, amelyekből Isten országa növekszik.

Páli Szent Vince példája arra tanít, hogy az evangélium nem porosodhat a könyvtárak polcain, hanem ott kell élnie, ahol a szegények, a betegek, a rászorulók várják, hogy valaki meglássa őket. A mai világ tele van ellentmondással: egyszerre árasztja a hitetlenséget és hordozza a mély vágyat Isten után. Nekünk nem félni kell ettől, hanem tanúságot tenni.

Ma este gondold végig: hol voltál munkás az Úr szőlőjében? És ha úgy érzed, kevés sikerült, ne csüggedj – az Úr holnap is küld, új lehetőségekkel. Az aratás nem egy napig tart, hanem egy egész életen át.

---

Esti ima

Urunk Jézus Krisztus, jó Pásztor, köszönöm, hogy ma is rám tekintettél és meghívást adtál: munkásod lehettem az aratásban.

Bocsásd meg, ha olykor rest voltam vagy nem mertem szólni a Te nevedben.

Adj éber szívet, hogy észrevegyem azokat, akik pásztor nélkül bolyonganak.

Áldd meg családomat, közösségemet, és mindazokat, akik ma utánad szomjaztak.

Töltsd meg szívemet reménnyel, hogy holnap újra készségesen induljak a Te utadra.

Ámen.

---

🌟 Esti útravaló

„Az aratásban nem a nagy tettek számítanak, hanem a szeretettel végzett apró szolgálatok.”