A félelem legyőzése

"Ha futunk a félelem elől, utolér, befog és ő használ minket: kihasznál és elhasznál. 

De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet, mint sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen a vihar ereje segítségével. 

Minden legyőzött félelem fölfelé emel!" 

Gyökössy Endre

A félelem legyőzése út a szeretethez – Lőrincz Beáta 

A félelem számomra is egy aktuális téma, ami érdekel, érdekelt, és nekem kell döntenem, ahogyan neked, is kedves olvasó.  A félelem vagy a szeretet mellett döntesz? Mikor először olvastam erről a témáról, akkor rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem. Ma szintén tele vagyok kérdésekkel, és most mit mondhatnék én erről? Csakis azt, amit megéltem, megtapasztaltam.

A félelem mint negatív érzelem tapasztaláson alapul. Szinoní­máiként említhetném, hogy menekülés, rémület, rettegés, bizonytalanság. Ezek a kifejezések jutnak eszembe a félelem szó hallatán.

A félelem számomra egy nyugtalanító érzés. Nagyon sokszor megakadályozott már az elfogadásban. Szeretetlenné tesz, beteggé, és behatárol, korlátokat állít föl nekem.

Mitől félek, félhetek, és mitől félhetünk?

Félünk az embertől, az ismeretlentől, az újtól, a szegénységtől, a munkanélküliségtől, a haláltól, a betegségtől, az Istentől, a magánytól, a szeretettől… és sorolhatnám. Bármitől félhetünk, ami helyzetünket bizonytalanná, fájdalmassá és kiszámíthatatlanná teszi. A félelem egy olyan érzés, mint amikor bezárnak egy szűk szobában. Összezsugorodsz, bezárulsz, kételkedsz és magányos vagy. Keresel, vágyakozol és szeretnél megszabadulni az érzéstől, de előbb szüntelenül keresed az okát: miért, mitől?

Mikor szembesülök a félelmeimmel, amikor felerősödik az érzés, arra törekszem, hogy kimondjam, hogy megfogalmazzam, mert csak így tudok szembenézni vele. Megnevezem és elfogadom ezt az érzést. Fejlődésemre és növekedésemre van, ha kimondhatom, ha megnevezhetem, mert ezáltal tudatosítom is.

De a szeretetben nincs félelem. Akkor miért félünk? Talán a szeretettől is félünk? Igen, félünk szeretni, félünk odaadni magunkat, félünk befogadni és félünk kockáztatni. A félelem hozzásegít ahhoz, hogy tisztán lássuk magunkat. Úgy gondolom, nem az érzés ellen kell küzdenünk, hanem meg kell tanulnunk szeretni, megszeretni és elfogadni.

A félelem legyőzése munka és tanulási folyamat, amely egy út, a szeretet felé vezető út. 

Forrás: A félelem legyőzése út a szeretethez 

1.- Szent Ferenc tizenkét társat választott magának, miként Krisztus tizenkét apostolt

Szent Ferenc atyánk ünnepére készülve „Assisi Szent Ferenc Virágoskertje – Fioretti” című könyvből szeretnék néhány részt ismertetni a következő napokban.

Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy Szent Ferenc Atyánk életének minden cselekedetében Krisztushoz hasonlított.

Miként Krisztus nyilvános működésének kezdetén tizenkét apostolt választott, hogy megvetve e világ dolgait kövessék őt a szegénységben és más erényekben; úgy Szent Ferenc is rendjének alapításakor tizenkét társat vett maga mellé, akik a legteljesebb szegénységet vállalták magukra.

És amint a tizenkét apostol közül az egyik, kárhozatra ítélve, fölakasztotta magát; úgy Szent Ferenc tizenkét társa közül az egyik, Della Cappella János nevű fráter, a szerzetet hűtlenül elhagyva, végül kötéllel vetett véget életének. Ez az eset Isten választottjait alázatosságra és üdvös félelemre inti: senki sem lehet csalhatatlanul biztos abban, hogy utolsó leheletéig kitart Isten kegyelmében.

S amint azok a szent apostolok, eltelve a Szentlélekkel, életük szentségével kiérdemelték az egész világ csodálatát, akként Szent Ferenc társai is olyan jámborok voltak, hogy az apostolok ideje óta nem látott a világ oly csodálatosan szent életű férfiakat. Egyikük például, Egyed testvér, Szent Pálhoz hasonlóan a harmadik égig ragadtatott. Egy másiknak, Lungo Fülöp testvérnek az angyal, akárcsak Izajás prófétának, eleven parázzsal érintette ajkát. Ismét egy másik, Szilveszter testvér, Mózes módján úgy beszélgetett Istennel, mint barát a barátjával. Volt olyan köztük, az alázatos szívű Bernát testvér, aki Szent János evangélista nyomán sasként szárnyalt az isteni bölcsesség fényéig, s éles elmével fejtegette a Szentírás mély értelmét. S akadt olyan is köztük, Ruffino testvér, egykor assisibeli nemes ember személyében, akit Isten még itt földi életében a szentek sorába helyezett a mennyekben.

Egyszóval mindegyikük a szentségnek valamilyen különös ajándékával jeleskedett, amint még ki fog tűnni a következőkből.

Gyökössy Endre: Boldogságok

BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. 

Gyökössy Endre

BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös lesz az életük.

BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.

BOLDOGOK, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.

BOLDOGOK, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

BOLDOGOK, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

BOLDOGOK, akik nem veszik túl komolyan önmagukat, mert környezetük megbecsüli őket.

BOLDOGOK, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.

BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. 

BOLDOGOK, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.

Gyökössy Endre lelkész és pszichológus, született 1913.február 17. és meghalt 1997. november 20.