Szent Ferenc atyánk ünnepére készülve „Assisi Szent
Ferenc Virágoskertje – Fioretti” című könyvből szeretnék néhány részt ismertetni
a következő napokban.
Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy Szent Ferenc Atyánk
életének minden cselekedetében Krisztushoz hasonlított.
Miként Krisztus nyilvános működésének kezdetén tizenkét
apostolt választott, hogy megvetve e világ dolgait kövessék őt a szegénységben
és más erényekben; úgy Szent Ferenc is rendjének alapításakor tizenkét társat
vett maga mellé, akik a legteljesebb szegénységet vállalták magukra.
És amint a tizenkét apostol közül az egyik, kárhozatra
ítélve, fölakasztotta magát; úgy Szent Ferenc tizenkét társa közül az egyik,
Della Cappella János nevű fráter, a szerzetet hűtlenül elhagyva, végül kötéllel
vetett véget életének. Ez az eset Isten választottjait alázatosságra és üdvös
félelemre inti: senki sem lehet csalhatatlanul biztos abban, hogy utolsó
leheletéig kitart Isten kegyelmében.
S amint azok a szent apostolok, eltelve a Szentlélekkel,
életük szentségével kiérdemelték az egész világ csodálatát, akként Szent Ferenc
társai is olyan jámborok voltak, hogy az apostolok ideje óta nem látott a világ
oly csodálatosan szent életű férfiakat. Egyikük például, Egyed testvér, Szent
Pálhoz hasonlóan a harmadik égig ragadtatott. Egy másiknak, Lungo Fülöp
testvérnek az angyal, akárcsak Izajás prófétának, eleven parázzsal érintette
ajkát. Ismét egy másik, Szilveszter testvér, Mózes módján úgy beszélgetett
Istennel, mint barát a barátjával. Volt olyan köztük, az alázatos szívű Bernát
testvér, aki Szent János evangélista nyomán sasként szárnyalt az isteni
bölcsesség fényéig, s éles elmével fejtegette a Szentírás mély értelmét. S
akadt olyan is köztük, Ruffino testvér, egykor assisibeli nemes ember
személyében, akit Isten még itt földi életében a szentek sorába helyezett a
mennyekben.
Egyszóval mindegyikük a szentségnek valamilyen különös
ajándékával jeleskedett, amint még ki fog tűnni a következőkből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése