![]() |
| Székelyudvarhely |
„Amit elvetsz, nem kel
életre, hacsak előbb meg nem hal.” (1Kor 15,36)
Most este pedig
megérkeztünk oda, amikor már nem vetni kell,
hanem elengedni és rábízni.
Mielőtt lehunyod a szemed, nézz vissza erre a napra!
Mit vetettél ma?
Talán volt egy jó szavad valakihez. Egy türelmes
hallgatásod. Egy apró segítséged. Talán megbocsátottál valamit, amit nehéz volt
elengedni. Talán imádkoztál valakiért, aki soha nem fogja megtudni.
Adj hálát érte! Ezek a mai nap elvetett magvai.
De lehettek más magvak is. Egy türelmetlen mondat. Egy
ítélkező gondolat. Elmulasztott szeretet. Valaki várt rád, te pedig nem
figyeltél rá. Valakit megbántottál – talán akaratlanul.
Ezt se rejtsd el Isten elől. Mondd egyszerűen: Uram, ezt
elrontottam. Bocsáss meg, és holnap segíts másként kezdenem!
És most gondolj arra is, amiért régóta imádkozol, de még
semmi változást nem látsz.
Ne ásd ki a magot!
Nem kell ma este minden kérdésedre választ kapnod. Nem kell
mindent megoldanod. Nem kell tudnod, mi lesz holnap.
A mag sem dolgozik egész éjjel azon aggódva, hogy vajon
képes lesz-e kikelni. Egyszerűen ott marad a földben.
Maradj most te is Isten kezében.
Mert miközben te alszol, Isten nem alszik.
Esti ima:
Bocsásd meg, ahol szeretetlen, türelmetlen vagy figyelmetlen
voltam.
Amit jó szándékkal elvetettem, de még nem látom gyümölcsét,
azt most rád bízom.
Őrizd azokat, akiket szeretek, azokat is, akik ma fájdalmat
okoztak nekem, és azokat is, akiknek talán én okoztam fájdalmat.
Most leteszem eléd gondjaimat, kérdéseimet és a holnapi
napot is.
Ámen.
Lefekvés előtt vidd magaddal ezt az egy mondatot:
Amit ma Istenre bíztál, azt éjszaka sem kell visszavenned
Tőle.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése