„Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem
testvérem, nővérem és anyám.” (Mt 12,50)
Amikor este csend borul a világra, lassan elhalkulnak a nap
zajai. A munka befejeződött, a találkozások emlékké váltak, az örömök és a
csalódások egyaránt mögöttünk maradnak. Ilyenkor talán könnyebb feltenni
magunknak azt a kérdést, amelyet Jézus ma egész nap csendesen a szívünkbe
helyezett:
Kihez tartozik az én szívem?
Egész nap sokféle szerepet hordozunk. Valaki édesapa vagy
édesanya, más nagyszülő, diák, munkatárs, beteg vagy gondviselő. Ezek mind
fontos részei életünknek. De van egy kapcsolat, amely mindennél mélyebb.
Krisztus ma emlékeztetett rá, hogy az Atya gyermekei
vagyunk. Ez az a méltóság, amelyet sem a siker, sem a kudarc, sem az emberek
véleménye nem tud elvenni tőlünk.
Talán ma nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna.
Lehet, hogy türelmetlenek voltunk, elmulasztottunk egy jó szót, vagy nem vettük
észre azt, aki segítségre várt. De Mikeás próféta vigasztaló szavai ma este is
igazak: Isten örömét leli az irgalomban. Nem azért vár bennünket, hogy számonkérjen,
hanem hogy átöleljen. Aki őszinte szívvel visszatér hozzá, azt soha nem
utasítja el.
Mielőtt lehunyod a szemed, gondolj vissza a nap egyetlen
olyan pillanatára, amikor sikerült szeretettel válaszolnod valakinek. Talán
egészen apró dolog volt: egy mosoly, egy türelmes szó, egy elhallgatott bántó
mondat, egy csendes ima. Ezek a pillanatok annak jelei, hogy Krisztus élete már
munkálkodik benned.
És ha ma elbuktál? Ne csüggedj! Holnap új nap virrad. Az
Atya házának ajtaja reggel is nyitva lesz. Krisztus ismét hív, hogy vele járj.
Az ő családjában mindig van hely a hazatérő gyermek számára.
Esti ima
Urunk Jézus Krisztus!
Köszönöm, hogy ma is mellettem jártál, még akkor is, amikor
nem mindig vettem észre jelenlétedet.
Köszönöm mindazt a jót, amit ma ajándékba kaptam: a
találkozásokat, a munkát, az örömöket és még a megpróbáltatásokat is, amelyek
által formáltad a szívemet.
Bocsásd meg mindazt, amiben nem a Te szereteted szerint
éltem. Bocsásd meg a türelmetlenséget, az önzést, a mulasztásokat és mindazt,
amit csak Te ismersz.
Taníts engem egyre inkább az Atya akaratát keresni és
örömmel teljesíteni, hogy ne csak nevemben, hanem egész életemmel is a Te
családodhoz tartozzam.
Áldd meg szeretteimet, közösségemet, mindazokat, akikkel ma
találkoztam, és azokat is, akikért senki sem imádkozik.
Szent Antal közbenjárására őrizd meg szívemet egyszerűnek,
alázatosnak és hűségesnek.
Add, hogy ezen az éjszakán békében pihenjek meg, és ha
holnap felébresztesz, új örömmel kezdhessem a napot Veled.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése