Szentírás: Mt 22,34–40
Van egy kérdés, amelyet minden ember föltesz magának, még ha
nem is mindig szavakkal:
Mi az, ami igazán fontos az életben? Mi az, amiért
érdemes küzdeni, dolgozni, áldozatot hozni?
Jézus mai evangéliumában világos és minden kor emberének
szóló választ ad: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből… és
felebarátodat, mint önmagadat.” Erre a két parancsra épül minden. Ez a
keresztény élet alapja, a családok ereje, a közösségek megtartó oszlopa és egy
egész nemzet jövőjének biztos fundamentuma. Ha ez a két szeretet él a
szívünkben, akkor a legnehezebb időkben sem omlik össze az életünk.
Nem véletlen, hogy éppen ezen a napon ünnepeljük Szent
László királyt, Erdély Fővédőszentjét. Ő nemcsak kiváló uralkodó, bátor
hadvezér vagy bölcs törvényhozó volt, hanem mindenekelőtt Krisztus tanítványa.
Tudta, hogy a királyi korona csak akkor méltó az ember fejére, ha előtte
meghajol Krisztus keresztje előtt. Hatalmát nem önmaga szolgálatába állította,
hanem Isten dicsőségére és népe javára használta.
Amikor feltekintünk templomunk főoltárára, ott áll
Szent László szobra. Nem pusztán műalkotás, hanem élő emlékeztető. Elődeink, a
kolostor ferences testvérei, ugyanitt álltak meg előtte imádságra. Ebben a
templomban nemzedékeken át hívek sokasága kérte közbenjárását örömben és
bánatban, békés időkben és háborúk viharában. Ugyanahhoz a mennyei
pártfogóhoz fordultak, aki ma is Krisztus elé viszi népünk és családjaink
kéréseit.
Szent László arra tanít bennünket, hogy az igazi erő
nem a kardban, hanem a tiszta szívben rejlik. A szeretet nem gyengeség,
hanem a legnagyobb bátorság. Szeretni akkor is, amikor nehéz. Megbocsátani
akkor is, amikor fáj. Kitartani akkor is, amikor már úgy érezzük, elfogyott
minden erőnk.
Képzeljünk magunk elé egy hegyi zarándokot.
Hátán nehéz hátizsák, lába fáradt, útja meredek. Mégsem fordul vissza, mert a
hegytetőn ott ragyog a kereszt. Nem minden lépése könnyű, de minden lépéssel
közelebb kerül a célhoz.
Ilyen a mi keresztény életünk is. Talán ma is
terheket hordozunk: betegséget, családi gondokat, aggodalmat gyermekeinkért
vagy unokáinkért, bizonytalanságot a jövő miatt. Krisztus nem azt ígéri,
hogy eltünteti minden keresztünket, hanem azt, hogy velünk együtt hordozza. És
amikor szeretetből megtesszük a következő lépést, már nem egyedül haladunk.
Legyen hát a mai nap egyszerű elhatározása: ma
tudatosan szeretni fogok. Isten felé egy őszinte imával, embertársaim felé
egy türelmes szóval, egy segítő kézzel, egy megbocsátással vagy egy mosollyal. Így
válik az evangélium élő valósággá, és így járunk mi is Szent László király
nyomdokain, Krisztus szeretetének királyi útján.
Imádság
Urunk Jézus Krisztus! Taníts bennünket úgy szeretni Istent
és embertársainkat, ahogyan Te szerettél minket. Szent László király
közbenjárására őrizd meg családjainkat a hitben, közösségeinket az egységben,
Erdélyt és egész magyar népünket a reményben. Adj bátorságot, hogy a
szeretet útját válasszuk akkor is, amikor az áldozatot kíván. Hadd maradjunk
mindig hűséges tanítványaid, hogy életünkkel Téged dicsőítsünk. Ámen.
Útravaló gondolat: Aki ma szeretetből teszi meg a
következő lépést, az már Krisztussal együtt jár a mennyország felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése