Szentírás: ApCsel 1,15–17.20–26
Nagyböjt elején,
amikor önvizsgálatra hív az Egyház, különös fényben áll előttünk Szent
Mátyás apostol. Nem ő volt a legismertebb, nem ő beszélt a legtöbbet, nem ő
állt a középpontban. Mégis: amikor elérkezett az idő, őt választotta az Úr.
Az Apostolok
Cselekedeteiben látjuk a tanítványokat a jeruzsálemi felső teremben. Sebzetten,
bizonytalanul, Júdás árulása után. A 12-es közösség hiányt szenved. Valami
eltört. És ebben a törésben Péter feláll, és kimondja: be kell tölteni az üres
helyet. Isten műve nem maradhat csonka.
Ez a történet nem
csupán egy apostol kiválasztásáról szól. Arról szól, hogy Isten számol az
emberrel – veled is. Mátyás nem a háttérből ugrott elő. Ő azok közé tartozott,
akik „mindvégig együtt voltak Jézussal”. Hűséges volt a csendben, a
hétköznapokban, a láthatatlanságban. Nem a pillanat kedvéért élt, hanem
Krisztus jelenlétében.
Ma sokan a gyors
sikerre, az azonnali visszaigazolásra várnak. Ha nem látszik az eredmény, ha
nem tapsolnak, ha nem jön az elismerés, könnyű feladni. Diákok elfáradnak a
tanulásban, fiatalok elbizonytalanodnak hivatásuk keresésében, dolgozó emberek
belefásulnak a mindennapi küzdelembe, idősekben felmerül: volt-e értelme
mindannak, amit tettem? És ott van a közöny hangja is: „minden mindegy”.
De nem mindegy.
Isten szemében nem.
Mátyás
kiválasztása azt üzeni: a hűség nem vész el. A csendes kitartásnak ideje van.
Lehet, hogy ma még rejtve van az életed gyümölcse, de ha Krisztussal jársz,
semmi nem hiábavaló. A sorsvetés – amelyet az apostolok alkalmaztak – nem a
véletlenről szólt, hanem arról a mély hitről, hogy Isten vezeti az eseményeket.
A döntés végső soron az Övé.
Nagyböjt arra hív,
hogy rendezzük a helyünket Krisztus mellett. Nem látványos fogadalmakra van
most elsősorban szükség, hanem hűséges jelenlétre: imára, becsületes munkára,
türelmes szeretetre a családban, tiszta beszédre a konfliktusokban, kitartásra
a kudarcok idején. Aki ma hű a kicsiben, azt Isten a maga idejében nagyobbra
bízza.
Krisztus nem
tökéletes embereket választ, hanem készséges szíveket. Mátyás példája azt
mutatja: az igazi nagyság a Krisztushoz való ragaszkodásban van.
Imádság:
Urunk, Jézus
Krisztus,
adj nekünk hűséges szívet a rejtett napokban.
Őrizz meg a közönytől és a feladástól.
Taníts meg bízni, amikor nem látjuk az eredményt.
Formáld életünket úgy, hogy amikor hívsz, készen álljunk.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése