Szentírási alap: Mt 25,31–46
Az este csendje
mindig igazmondóbb, mint a nappal zaja. Most, amikor elcsendesedik a ház, és
lassan elengedjük a mai napot, Jézus szava újra megszólal: „Amit e legkisebb
testvéreim közül eggyel tettetek, Velem tettétek.”
Ma kiben jött el
hozzám a Krisztus?
Lehet, hogy egy
türelmetlen helyzetben. Egy kérésben, amelyet terhesnek éreztem. Egy emberben,
akit nehéz szeretni. Vagy éppen egy váratlan találkozásban, ahol sikerült
figyelni, meghallgatni, segíteni.
Ez az evangélium
nem azért hangzik el, hogy félelemmel feküdjünk le. Hanem hogy igaz szívvel. Az
ítélet képe valójában a szeretet komolyságát mutatja meg. Isten komolyan veszi
a döntéseinket. A kimondott szót. Az elmulasztott jót. De ugyanígy komolyan veszi
a legkisebb szeretet-gesztust is, amelyet talán már el is felejtettünk.
Ha ma közönyös
voltam, ha a kényelmet választottam a szeretet helyett, most nem mentegetőzni
kell, hanem visszatérni. A nagyböjt a visszatérés ideje. Isten nem lesben áll,
hanem vár. A Krisztus, aki ítélni fog, ugyanaz, aki értem adta önmagát.
Holnap új nap
lesz. De a ma esti őszinteség készíti elő a holnapi hűséget.
Engedjük, hogy
Isten Lelke finoman megmutassa: hol volt ma bennem szeretet – és hol hív
növekedésre.
Esti
ima
Urunk Jézus
Krisztus,
köszönöm a mai nap minden találkozását.
Köszönöm, ahol felismerhettelek a másik emberben.
Bocsásd meg mulasztásaimat, keménységemet, közönyömet.
Tisztítsd meg a szívemet,
és adj holnapra figyelmesebb, irgalmasabb lelket.
Taníts szeretni csendben, hűségesen, kitartóan.
Ámen.
Jó éjt
gondolat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése