„A legkisebbekben jelenlévő Király” - Nagyböjt 1. hete, hétfő reggel

Szentírási alap: Mt 25,31–46

A nagyböjt elején Jézus nem finom bevezetést ad, hanem egy megrendítő képet: az Emberfia dicsőségben eljön, és különválasztja az embereket, mint pásztor a juhokat a kosoktól. A mérce pedig meglepően egyszerű – és éppen ezért megkerülhetetlen: „Éheztem, és ennem adtatok… idegen voltam, és befogadtatok.”

Ez az evangélium belső feszültséget hordoz. Nem nagy vallásos teljesítményekről szól, nem látványos sikerekről, hanem a hétköznapokról. Arról, amit sokszor észre sem veszünk. A kérdés nem az, mit mondtunk Istenről, hanem hogy felismertük-e Őt a másik emberben. A Király ott áll az éhezőben, a magányosban, a kimerült családapában, a bizonytalan fiatalban, a számvetést tartó idősben.

A mai kor embere könnyen belecsúszik a közönybe. „Minden mindegy” – mondjuk, amikor túl sok a zaj, a hír, a konfliktus. A kényelmet választjuk, mert elfáradtunk. De Jézus szava nem enged megállni a középszerűségben.

A szeretet nem érzelem, hanem döntés. Nem elvont eszme, hanem konkrét tett: egy figyelmes szó, egy meghallgatott panasz, egy lelkiismeretesen elvégzett munka, egy türelmes válasz a családban.

Iskolásként ez azt jelenti: nem alibiből tanulok, hanem felelősen készülök arra, hogy egyszer mások javára legyek. Fiatal felnőttként: keresem hivatásomat, nemcsak önmegvalósításból, hanem szolgálatként. Dolgozó emberként: a mindennapi kenyérért való küzdelmemet Isten elé viszem, és nem keményedem meg a nehézségekben. Idősként: nem keserű számadást tartok, hanem átadom a tapasztalat bölcsességét és imádkozom a fiatalabbakért.

Az ítélet evangéliuma valójában reménység. Mert nem arról szól, hogy Isten lesben áll, hogy elbukjunk, hanem arról, hogy Ő már most jelen van az életünkben. Minden alkalom, amikor szeretünk, Vele találkozunk. És minden mulasztásunk ellenére van visszaút. A nagyböjt nem a kétségbeesés ideje, hanem a felébredésé. Ma lehet másképp dönteni.

Krisztus-követőként nem kényelmesedhetünk el: a hit nem magánügy, hanem küldetés. A kétkedőnek pedig ezt üzeni ez az ige: próbáld ki a szeretetet. Kezdd kicsiben. Isten nem elméletekben, hanem az irgalmasság konkrét tetteiben válik tapasztalattá.

Amikor majd szembenézünk életünk Urával, nem az lesz a döntő, mennyire volt zajos vagy sikeres az életünk, hanem hogy volt-e benne szeretet. A nagyböjt első hetének hétfőjén ezért a kérdés egyszerű és személyes: ma kiben ismerem fel Krisztust?

Ne halogasd. A Király ma is ott áll a legkisebbekben.

Imádság

Urunk Jézus Krisztus,
nyisd meg szemünket, hogy felismerjünk Téged a ránk bízott emberekben.
Szabadíts ki a közönyből, a kényelemből és a félelemből.
Adj bátorságot a szeretet konkrét tetteihez,
hogy életünk Benned és Veled váljon áldássá mások számára.
Ámen.

Útravaló:

A szeretet ma kezdődik – abban, akivel ma találkozol.