Szentírási
olvasmányok:📖
1Jn 1,1–4
📖
Jn 20,2–8
A nap lassan
elcsendesedik.
Ma az ég nem engedte meg, hogy a naplemente aranyszínű búcsút vegyen tőlünk.
Felhők takarják a fényt, a hideg erősödik, a szél utat keres a kabátunk alatt.
Minden arra emlékeztet, hogy a 2025. év vége felé járunk – s talán a szívünkben
is van fáradtság, bizonytalanság, kérdés.
És mégis:
ezen az estén is van szava hozzánk Szent János apostolnak.
Nem hangos szóval. Nem magyarázattal.
Hanem jelenléttel.
János egész
élete tanúságtétel. Amit hirdet, azt előbb megélte:
„amit hallottunk, amit láttunk, amit megérintettünk…” – vagyis: Isten
belépett az emberi tapasztalatba. A hit nem elmélet maradt, hanem
kapcsolat lett. És amikor eljött a sötétség órája – a kereszt, a sír, a
veszteség csendje –, János nem futott el. Ott maradt.
Az evangélium
egyetlen mondata ma este különösen mélyen visszhangzik bennünk:
„Bement, látta, és hitt.”
Nem a feltámadt Jézust látta, hanem az üres sírt. Nem a teljességet, hanem a
hiányt. Nem értett mindent – mégis hitt. Mert a szeretet emlékezett
arra, amit a félelem már elfelejtene. Mert a személyes kapcsolat erősebb
volt, mint a bizonytalanság.
Mintha most,
az este csendjében János ezt mondaná nekünk:
Nem baj, ha ma nem látsz mindent világosan.
Nem baj, ha a hit inkább csend, mint bizonyosság.
Elég, ha maradsz.
Ez az üzenet
különösen fontos most, amikor sok a zaj, sok az elvárás, sok a fáradtság.
Könnyű azt gondolni: „nem látok elég fényt”, „nem érzem Istent”, „nem vagyok
elég erős”. Pedig a hit nem mindig világos látás. Néha inkább csendes
ráhagyatkozás. Nem teljesítmény, hanem hűség.
A feltámadás
fénye nem mindig az égen gyúl ki.
Néha a szív legmélyén kezd pislákolni – ott, ahol a szeretet, még
kérdésekkel és gyengeséggel együtt is, felülírja a félelmet.
Ezért ez az
este nem arról szól, mit értettünk meg, hanem arról, kire bízzuk magunkat,
mielőtt lehunyjuk a szemünket.
🙏 Esti ima
Urunk, Jézus
Krisztus,
a nap végén csendben eléd tesszük mindazt,
ami bennünk világos, de azt is, ami homályban maradt.
Köszönjük
Szent János tanúságát,
aki megtanít bennünket hinni akkor is,
amikor csak az üres sír csendje vesz körül.
Taníts bennünket maradni Veled,
amikor a kérdések hangosabbak, mint a válaszok,
és a szív fáradt.
Add, hogy a
szeretet ma éjjel is felülírja félelmeinket,
és csendben, észrevétlenül meggyújtsa bennünk
a feltámadás fényét.
Őrizd álmunkat, békítsd meg szívünket,
és vezess minket holnap is a Te világosságodban.
Ámen. 🌙✨
🌌 Útravaló az éjszakára
Ma nem mindent kell látnod.
Elég, ha a szeretetben maradsz,
és rábízod magad Isten csendes hűségére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése