Fény a szívben – engedelmesség és szeretet - karácsonyi idő – december 29.

Szentmise olvasmányai: 1Jn2,3–11; Lk 2,22–35

Reggeli üzenet

Karácsony fénye még velünk van. Nemcsak az ünnepi gyertyákban, hanem abban a csendes felismerésben is, hogy Isten közel jött hozzánk. A mai olvasmányok ezt a közelséget két szóval ragadják meg: engedelmesség és szeretet.

Szent János apostol emlékeztet: „Aki azt mondja, hogy ismeri Istent, de parancsait nem tartja meg, az hazug.”

Az Isten-ismeret nem elmélet, hanem életforma. Nem elég beszélni róla – meg kell élni. A szeretet ott válik valóságossá, ahol a mindennapok döntéseiben testet ölt: türelemben, megbocsátásban, figyelmességben. A világosságban járni annyit jelent, hogy a másik ember felé fordulok, még akkor is, amikor ez áldozatot kíván.

Lukács evangéliumában Simeon alakja áll előttünk. Egy idős ember, aki egész életében várt – és nem csalódott. Karjába veszi a Gyermeket, és felismeri benne a világ Üdvözítőjét. Simeon öröme mély és békés, de szavai prófétaiak: a világosság fény, ugyanakkor megosztást is hoz. A szeretet mindig döntés elé állít.

Ez a reggel arra hív, hogy őszintén kérdezzük meg magunktól: a világosságban járok-e? Meglátszik-e rajtam, hogy Krisztus közel jött? Ha igen, akkor a szeretet nem marad elvont eszmény, hanem cselekvő erővé válik bennem.

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, taníts bennünket a szeretet útjára! Add, hogy parancsaidat ne tehernek, hanem életet adó fénynek lássuk, és hogy Simeon hitével felismerjünk Téged a mindennapokban. Ámen.