Szentmise olvasmányai:
A karácsonyi
idő csendes napjai arra hívnak, hogy ne csak visszatekintsünk az ünnepre, hanem
engedjük, hogy az megszólítson és formáljon bennünket. János apostol levele ma
világosan szól: ne ragadjunk bele abba, ami mulandó, ami csak pillanatnyi
vágyakat elégít ki. Isten szeretete nem fér meg a világ önző csábításaival. Ami
Istentől van, az maradandó – minden más elmúlik.
Lukács
evangéliumában Anna prófétanőt látjuk, aki idős kora ellenére „fiatal szívvel”
él. Nem a múltba kapaszkodik, hanem figyel, vár, és amikor eljön a pillanat,
felismeri a Gyermeket: benne látja meg Isten ígéreteinek beteljesedését.
Élete
tanúság: aki kitartóan Istent keresi, az nem fárad bele a reménybe.
Ez a reggel
kérdést tesz fel nekünk is: mi az, amihez túlságosan ragaszkodunk, pedig
múlandó? És mi az, amit érdemes lenne újra Isten elé vinni, hogy megtisztuljon
és életet adjon?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése