Miért
fontos ez? Mert a mai világban rengeteg „isten” kínálja magát: a pénz, a siker,
a karrier, a kényelem, a lájkok és követők száma, a birtoklás mámora. Mindez
azt ígéri: „Ha engem választasz, boldog leszel!” – de a végén gyakran üresség
és kiégés marad.
- Hogyan
szolgálhatom az Urat az edények között? Úgy, hogy szeretetből végzem a
munkát.
- Hogyan a
kórházi folyosón? Úgy, hogy türelemmel és reménnyel tekintek a
szenvedésben is Istenre.
- Hogyan az
üzletben vagy az iskolában? Úgy, hogy tisztességgel, figyelemmel, őszinte
szavakkal fordulok másokhoz.
- Hogyan az
örömben és a bánatban? Úgy, hogy mindent Isten kezébe teszek, tudva: Ő
velem van.
A
döntés tehát nem egyszeri gesztus, hanem napi választás. Minden reggel
feltehetjük magunknak: „Kinek akarok ma szolgálni? Az önzésnek vagy
Istennek? A rohanásnak vagy a szeretet csendjének?”
Ez
a döntés formálja a közösséget is. Egy család, amelyik együtt mondja ki Józsue
szavait: „Az Urat szolgáljuk” – már nem ugyanaz a család. Egy falu, egy
közösség, amelyik így választ, másként él: békésebben, összetartóbban,
emberibben.
És
ne feledjük: a döntés nem csupán kötelesség, hanem lehetőség a szabadságra.
Amikor Istent választom, nem beszűkülök, hanem kitágul a horizontom. Nem
elveszítek valamit, hanem megtalálom azt, aki vagyok.
Ima
Útravaló
gondolat

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése