Amikor reggel útnak indulunk, gyakran tudni szeretnénk, hová vezet minden kanyar, mi vár ránk az ismeretlen útszakaszokon. De a nap végére gyakran rádöbbenünk: nem az volt a legfontosabb, hogy pontosan lássuk az utat – hanem hogy ne tévesszük szem elől a vezetőt.
A Lélek
nem hangos utasításokat ad, hanem szelíd jelenlétével irányít: egy érzés, egy
szó, egy esemény által. Ha ma nyitott szívvel figyeltünk, valószínűleg mi is
felfedeztünk egy-egy ilyen csendes jelzést.
Talán
egy ajtó bezárult… de egy másik megnyílt.
Talán egy vágyunk nem teljesült… de a szívünk mégis békét érzett.
Ez annak a jele, hogy valaki vezetett bennünket egész nap – biztos kézzel,
halkan, de hűségesen.
Esti ima – A Lélek kezébe helyezve
Uram,
köszönöm a mai nap minden percét: a bizonyosságot és a bizonytalanságot,
a nyitott ajtókat és a bezárt lehetőségeket,
a találkozásokat és a csendet is.
Te
vezettél akkor is, amikor nem értettem,
Te szóltál, amikor elcsendesedtem,
Te állítottál meg, amikor túl gyorsan haladtam volna.
Add,
hogy éjszaka is Benned pihenjek,
és holnap újra Rád figyeljek.
Ne a saját terveimet hajszoljam,
hanem a Te akaratodat keresse szívem minden mozdulata.
Légy Te
az én vezérem – éjjel is, nappal is. Ámen.
🌟 Útravaló gondolat estére:
Aki Isten Lelkére figyel, sosem téved el – még ha az út ismeretlen is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése