„Tudok
Róla... de ismerem is?”
Mai
világunkban sokan hivatkoznak Istenre, sőt néha még beszélnek is róla – de
vajon ismerik is Őt? Nem ritka, hogy valaki vallásosnak tartja magát, mégis úgy
viszonyul Istenhez, mint egy idegenhez. A mai szentírási szakasz éppen erre
világít rá: lehetséges, hogy az ember imádkozik, gyertyát gyújt, megünnepli az
ünnepeket – de mégsem él valódi, személyes kapcsolatban Istennel. Számára
olyan, mint egy fontos személy, akinek a szobrát tiszteli, de sosem beszélgetett
vele. A kérdés ma is érvényes: számomra ismeretlen vagy ismerős Isten az,
akiben hiszek?
Az
ismeretlen istennek emelt oltár
Adj
időt a személyes ismerkedésre!
4. Mit
tehetsz ma konkrétan?
- Ne csak gondolj Istenre, szólítsd
is meg Őt!
- Kérdezd meg magadtól: milyen
az én kapcsolatom Vele?
- Olvass el néhány verset az
evangéliumból vagy az Apostolok Cselekedeteiből – ne gyorsan, hanem úgy,
mint egy levelet egy ismerőstől.
- Oszd meg valakivel azt a
gondolatot, ami ma megérintett – így ismerőssé válhat más számára is Isten
arca.
5.
Fohász
Uram,
nem akarom többé csak ismeretlenként emlegetni Neved.
Tudni akarok Rólad – de még inkább:
Veled akarok élni.
Add, hogy a Te arcod legyen ismerős számomra
a csendben, az Igében, a testvérek szeretetében
és a hétköznapok apró csodáiban.
Ne engedd, hogy távol maradjak Tőled –
mert Te közel jöttél hozzám.
Ámen.
6.
Útravaló gondolat a napra
Isten
nem akar ismeretlen maradni – csak nyisd meg előtte a szíved.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése