Az adventi zarándoklatunk során ma egy különleges üzenet szólít meg minket: Isten ígéretei beteljesednek, még akkor is, ha az emberi szem számára lehetetlennek tűnnek. Az olvasmányban (Bír 13,2-7.24-25a) Sámson, az evangéliumban (Lk 1,5-25) pedig Keresztelő János születésének hírüladását halljuk. Mindkét esemény a remény és az isteni csoda példája, amely a magány, fájdalom és várakozás közepette is megszületik.
Ahogy az Úr angyala azt mondta Zakariásnak: „Ne félj!” – úgy hív minket is arra, hogy hagyjuk el a félelmet, és bízzunk abban, hogy Isten minden élethelyzetben velünk van, és csodát készít számunkra. Ma reggel arra hív bennünket, hogy különösen gondoljunk azokra, akik magányosak, elhagyatottak vagy éppen életük új kezdetére várnak. Kérjük az Urat, hogy nyissa meg szívünket az ő jelenlétére és az ő csodáira!
Most pedig vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és szívünk mélyéből kérjük bűneink bocsánatát, hogy méltóképpen ünnepelhessük ezt a szentmisét.
________________________________________
„A remény, amely életet ad!”
Az advent a várakozás, a remény és az új élet ígéretének ideje. A mai szentírási szakaszok két különleges asszony életébe adnak bepillantást nekünk: Mánoah felesége és Erzsébet történetébe. Mindkettőjük élete úgy tűnt, mintha befejezett lenne: meddők voltak, és emberi értelemben már nem reménykedhettek gyermekáldásban. Mégis, Isten csodálatos módon közbelépett, és életük fordulóponttá vált nemcsak önmaguk, hanem az egész nép számára.
1. Az emberi reménytelenség Isten számára lehetőség! Mánoah felesége és Erzsébet története rávilágít arra, hogy amikor az emberi remény elfogy, Isten akkor is képes cselekedni. Gyakran előfordul, hogy életünkben olyan helyzetekkel találkozunk, ahol már nem látjuk a kiutat. Talán magánytól szenvedünk, családi problémáink vannak, vagy úgy érezzük, hogy nem tudunk továbblépni. Ezekben a pillanatokban halljuk meg Isten szavát: „Ne félj!” – mert az ő ígéretei soha nem késnek el, és soha nem üresek, lásd a két asszony csodáját.
2. A csoda előfeltétele az engedelmesség és az áldozat, Mindkét történetben megfigyelhetjük, hogy az asszonyok nemcsak hallották az isteni üzenetet, hanem hittel válaszoltak rá. Mánoah felesége tartózkodott a bortól és a tisztátalan ételektől, Erzsébet pedig türelmesen várakozott, titokban tartva az áldott állapotát. Ez arra tanít minket, hogy az isteni kegyelem befogadásához nekünk is együtt kell működnünk Istennel. Az adventi időszak különösen alkalmas arra, hogy áldozatokat hozzunk, lemondjunk bizonyos dolgokról, és így helyet adjunk Isten kegyelmének az életünkben.
3. A csodák célja: mások szolgálata. Sámson és Keresztelő János születése nemcsak szüleik örömét szolgálta, hanem az egész nép üdvösségét. Isten minket is arra hív, hogy életünk csodáival másokat szolgáljunk. Gondoljunk ma különösen azokra, akik reménytelennek érzik az életüket: az egyedülálló idősekre, a magányos szülőkre, vagy azokra, akiknek nincs kire támaszkodniuk. Talán mi magunk is Isten eszközei lehetünk, hogy reményt és örömet vigyünk ezekbe az életekbe.
Kedves Testvérek, ne féljünk hinni a csodákban, és legyünk nyitottak Isten kegyelmére!
A tegnap egy idős tanár házaspár keresett fel bennünket a kolostorba, azzal a kéréssel, hogy bejöhessenek a templomba és tiszteletüket tehessék, hálájukat fejezhessék ki az Esztelneki Madonna előtt. Ennek hátterében az áll, hogy a feleség súlyos műtét előtt kapta az Esztelneki Madonna képét a rajta lévő kis imával. Indítást érzett arra, hogy a Szűzanya égi támogatását kérje szorult helyzetében, a súlyos műtét előtt és ígéretet tettek férjével, hogyha sikeres lesz a műtét és felépül a feleség, akkor eljönnek Esztelnekre, hogy megköszönjék a Madonna segítségét. Ez a köszönetnyilvánítás, hálaadás a tegnap megtörtént, mert érezték, megtapasztalták az égi támogatást.
Kedves Testvérek! Advent üzenete az, hogy Isten életet ad ott, ahol mi már csak halált látunk; fényt gyújt ott, ahol mi csak sötétséget érzékelünk, reményt ébreszt ott, ahol a kétségbeesés, a reménytelenség lett úrrá. Ez a remény legyen az útitársunk ezen a lelki zarándoklaton Betlehem felé, ahol a legnagyobb csoda, az Isten emberré válása vár ránk. Ámen.
A hívek könyörgése
Testvéreim! Az adventi időszakban különösen arra hív minket az Úr, hogy bízzunk az ő szeretetében és gondviselésében. Ahogyan Sámson és Keresztelő János születését isteni ígéret előzte meg, úgy hív minket is arra, hogy imáinkkal kifejezzük a hitünket és reményünket. Forduljunk most közösen mennyei Atyánkhoz, és kérjük őt, hogy áldásával és kegyelmével kísérje életünket és a világot!
1. Könyörögjünk az Anyaszentegyházért és pásztoraiért, hogy az adventi időszakban hitelesen hirdessék Isten reményteljes üzenetét, és vezessék a híveket az üdvösség útján!
2. Imádkozzunk a családokért, hogy a szeretet, az egység és a kölcsönös megértés növekedjen közöttük, és otthonaikban mindig érezhető legyen Isten jelenléte!
3. Könyörögjünk az egyedülállókért, különösen az egyedül maradt idősekért, hogy megtapasztalják Isten gondoskodó szeretetét és közösségeink támogató erejét!
4. Imádkozzunk a fiatalokért és a felnőttekért, hogy életük döntéseiben Istenre figyeljenek, és bátran kövessék hivatásukat, akár a családban, akár más életállapotban!
5. Könyörögjünk a betegekért és az egészségben élőkért, hogy mindannyian megérezzék Isten közelségét, és az ő kegyelméből erőt merítsenek mindennapi feladataikhoz!
6. Imádkozzunk mindazokért, akik magányosnak érzik magukat, hogy Isten angyalainak közvetítésével eljussanak hozzájuk a vigasz és remény üzenetei!
7. Könyörögjünk saját közösségünk tagjaiért, hogy az adventi készület idején megerősödjenek hitükben, és karácsonykor nyitott szívvel fogadják a Megváltó érkezését!
Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy meghallgatsz minket, és a remény fényeivel megvilágítod életünket. Add, hogy adventi zarándokutunkon megerősödjünk hitedben és szeretetedben, és így készüljünk a betlehemi Kisded fogadására. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése