| Írta: Dr. Pungur József |
 A mai ember hasonló a szkarabeusz bogárkához, melynek egész élete egy kis földgöröngy görgetéséből áll. Bezzeg a hernyó élete végén bábba göngyöli magát s egyszer csak ujjá születve színes lepkeként szárnyal ki az ég magasságai felé. Miért töltjük életünket csak kis rögök görgetésével, amikor szárnyalhatnánk az ég felé?A Böjt igazában véve nem csupán egy kegyes egyházi időszak, melyet még aki követi is szereti mielőbb maga után tudni. A Böjt igazában véve egy életszemlélet, életforma és életvitel. Nem más, mint a ma még divatos „jóléti ember-eszménynek” ellentéte: a „böjtös ember-eszmény” – ami a jövő emberé lesz vagy nem lesz többé ember! A régi időkben egy-egy kiváltságos rétegnek, az uralkodóknak, nemeseknek, kapitalistáknak jutott bővölködő, költekező, luxus életmód. Ma a föld hét milliárd embere akar így élni – ami lehetetlen. Ezért lett az élet állandó harc egyedek, generációk, fajok, nemzetek és világok között! A cél: mindenáron megszerezni a földi jólétet. S ezért a dzsungellé lett világban mindenki harcol mindenki ellen. Itt nincs erkölcsi törvény, szolidaritás, irgalom, szánalom vagy könyörület. Aki alulmarad, az elbukott s ezzel kiesett az életből, legyen az egyed, csoport, vagy nemzet. Vae victis – jaj a legyőzöttnek! |
Böjtös ember-eszmény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése