Az ember igazi otthonát nem a földi sikerek, hanem a Krisztussal való közösség jelenti.
AZ IGE FÉNYÉBEN – REGGELTŐL ESTIG
2026. november 6.
Szentírás: Fil 3,17–4,1
„A mi hazánk azonban a mennyben van.” (Fil 3,20)
Lehet, hogy egész életedben azon fáradozol, hogy biztos
otthont teremts magadnak, miközben megfeledkezel arról, hogy hová tartasz.
Otthont építünk, dolgozunk, tervezünk, aggódunk a holnapért.
Szeretnénk biztonságban tudni családunkat, szeretteinket és önmagunkat. Mindez
természetes és jó. De vajon eszünkbe jut-e, hogy földi életünk nem a
végállomás?
Pál apostol ma egyetlen mondattal új távlatot nyit előttünk:
„A mi hazánk azonban a mennyben van.”
Nem azt mondja, hogy értéktelen a földi életünk.
Ellenkezőleg! Éppen azért értékes, mert minden napunkkal az örökkévalóság felé
haladunk.
De van itt valami, ami engem is elgondolkodtat.
Lehet úgy élni, hogy mindenünk megvan, mégis elveszítjük az
irányt. És lehet egyszerű körülmények között, sok nehézséggel küzdve élni,
mégis tudni, hogy kihez tartozunk és hová tartunk.
Szent Ferenc ezt nagyon megértette. Nem azért mondott le a
birtoklásról, mert megvetette a világot, hanem mert felismerte: semmi sem lehet
fontosabb Krisztusnál. Szabad szívvel akart élni, hogy egészen Istené és
testvéreié lehessen.
És mi?
Ma reggel érdemes megkérdeznünk önmagunktól: A döntéseim
közelebb visznek Krisztushoz? Ahogyan beszélek, dolgozom, szeretek és
megbocsátok, abból felismerhető, hogy hozzá tartozom?
Nem kell ma rendkívüli dolgokat tennünk. Elég, ha
türelmesebbek leszünk valakihez, akivel nehéz együtt élnünk. Ha nem viszonozzuk
a bántást. Ha időt szánunk az imádságra, és nem feledkezünk meg arról, aki
segítségünkre szorul.
Ehhez Krisztus ad erőt Igéjében és az Oltáriszentségben.
Nemcsak megmutatja az utat, hanem velünk is jár rajta.
Testvérem, a mennyország felé vezető út nem a halálunk
napján kezdődik. Már ma elkezdődik, minden olyan döntésünkkel, amelyben
Krisztus szeretetét választjuk.
És talán éppen általunk érezheti meg ma valaki, hogy nincs
egyedül ezen az úton.
A mai nap útravalója
Mielőtt ma megszólalok vagy döntök, kérdezem meg magamtól:
ez a szó, ez a tettem közelebb visz-e engem és a másik embert Krisztushoz?
Reggeli ima
Uram Jézus Krisztus!
Köszönöm, hogy nemcsak földi életemnek adsz értelmet,
hanem örök otthont is készítesz számomra.
Segíts, hogy miközben hűségesen végzem mindennapi
feladataimat, ne veszítsem szem elől életem végső célját.
Taníts úgy szeretni, ahogyan Te szeretsz; úgy
megbocsátani, ahogyan Te megbocsátasz; és úgy élni, hogy jelenléted mások
számára is felismerhető legyen bennem.
Uram, add, hogy ma ne csupán előrébb jussak az életben,
hanem közelebb kerüljek Hozzád! Ámen.
Pax et bonum!
Szilveszter Barát OFM

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése