2026. november 2., hétfő
Szentírás: 1Tessz 4,13–18
„Nem akarjuk, testvérek, hogy az elhunytak felől
tudatlanságban legyetek, és szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs
reményük.” (1Tessz 4,13)
Vannak nevek, amelyeket már nem szólíthatunk úgy, mint
régen. Vannak helyek az asztal mellett, amelyek üresen maradtak. Vannak hangok,
ölelések, mosolyok, amelyek nagyon hiányoznak. És vannak sírok, amelyek előtt
megállva rádöbbenünk: a szeretet nem szűnik meg attól, hogy valakit már nem
láthatunk.
Tegnap, Mindenszentek ünnepén azokra tekintettünk,
akik már célba értek, és Istennel élnek az örök boldogságban.
Ma azokra emlékezünk, akik előttünk távoztak el ebből
a világból, és akikért szeretettel imádkozunk.
A két nap összetartozik. Tegnap az üdvösség
beteljesedését ünnepeltük, ma az örök élet reményében imádkozunk elhunyt
testvéreinkért.
Pál apostol nem azt mondja, hogy a keresztény ember nem
sírhat. Jézus maga is könnyezett Lázár sírjánál. A hit nem szünteti meg a
fájdalmat, hanem reményt ad benne. Mert Krisztus feltámadása óta a nem halálé
az utolsó szó az ember életében.
Mit jelent tehát halottak napja?
Nem csupán sírlátogatást, virágot és gyertyagyújtást. Ezek
szépek és fontosak, de a nap igazi ajándéka az imádság. Amikor elhunyt
szeretteinkért imádkozunk, Isten irgalmába ajánljuk őket. Amikor szentmisét
ajánlunk fel értük, Krisztus megváltó szeretetébe kapaszkodunk. Hisszük, hogy
imádságunk az elhunytak javára válhat, és hogy Isten megtisztító szeretete
felkészíti az üdvösségre azokat, akiknek erre még szükségük van.
Szent Ferenc a halált „nővérünknek” nevezte. Nem azért, mert
nem ismerte annak fájdalmát, hanem mert Krisztusban felismerte: földi
zarándokutunk Isten felé tart.
És mit tegyünk ma?
Gyújtsunk gyertyát, de közben mondjunk el egy őszinte imát!
Emlékezzünk hálával, de ne felejtsünk el megbocsátani! És amíg élünk, ne
halogassuk a szeretetet, a kibékülést, a jó szót.
Az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus, Isten Igéje és a
szentek példája erősítsen bennünket ezen az úton.
Mert halottak napja nemcsak azokról szól, akik már
elmentek, hanem rólunk is, akik még úton vagyunk.
Ma ne csak arra gondoljunk, hogy egyszer meghalunk, hanem
arra is, hogy Krisztusban örök életre vagyunk meghívva.
A mai nap útravalója
Ne csak emlékezz arra, akit szerettél, hanem imádkozz
érte! És akit ma még átölelhetsz, annak ne holnap mondd el, hogy szereted.
Reggeli ima
Uram Jézus Krisztus! Köszönöm mindazokat, akiket életemben
ajándékul adtál, és akik már hazatértek Hozzád. Fogadd őket irgalmas
szeretetedbe, tisztítsd meg őket minden tökéletlenségtől, és részesítsd őket
örök világosságodban.
Taníts úgy élni, hogy ne a haláltól való félelem, hanem a
Veled való találkozás reménye vezesse lépteimet. Segíts, hogy ma több
szeretetet adjak, könnyebben bocsássak meg, és hűségesebben kövesselek.
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság
fényeskedjék nekik! Nyugodjanak békében. Ámen.
Pax et bonum!
Szilveszter Barát

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése