csütörtök, november 19, 2026

A király arca a rászorulóban – 33. évközi hét, csütörtök reggel - Árpád-házi Szent Erzsébet

2026. november 19.

Szentírás: Mt 25,31–40

Lehet, hogy ma úgy találkozunk Krisztussal, hogy először észre sem vesszük: egy fáradt emberben, egy éhezőben, egy magányos látogatóban vagy valakiben, akinek szüksége van a figyelmünkre. Jézus mégis világosan mondja: amit a legkisebbek közül eggyel tettünk, vele tettük.

Az utolsó ítéletről szóló evangélium nem távoli, félelmetes jelenetként állítja elénk az örökkévalóságot. Krisztus már ma is elénk lép azokban, akikkel találkozunk. Nem azt kérdezi majd, hány szép gondolatot őriztünk a szeretetről, hanem azt: adtunk-e enni, meghallgattuk-e a másikat, meglátogattuk-e a beteget, fontos volt-e számunkra az ember, akit könnyű lett volna észre sem venni.

Árpád-házi Szent Erzsébet azért tudott így szeretni, mert Krisztust kereste, és felismerte őt a szegényekben.

Ferences lelkülete arra tanít, hogy a szeretet nem rangot, alkalmat vagy tökéletes körülményeket vár, hanem lehajol, megosztja, amije van, és a másik ember méltóságát szolgálja. Ezért olyan beszédes a Szent Erzsébet kenyere, az Erzsébet-cipó hagyománya.

A szentmise után kiosztásra kerülő kis cipók egy családapa nagylelkű adományából jutnak el hozzánk; fogadjuk őket hálás szívvel, és gondoljunk arra, hogy a megosztott kenyér a szeretet megosztására is hív.

Igen, a megáldott kenyeret megosztjuk, és közben arra kapunk meghívást, hogy mi is osszuk meg javainkat, időnket és figyelmünket a rászorulókkal.

A szentmise után kapott cipó ne csupán egy kedves emlék legyen. Vigyük haza úgy, mint egy kérdést és küldetést: kinek tudnék ma kenyeret, vigasztalást vagy jó szót adni? Talán egy telefonhívás, egy türelmes meghallgatás vagy egy apró segítség lesz a válasz.

Erőnk forrása Isten Igéje és az Oltáriszentségben velünk maradó Krisztus.

Ő táplál, hogy mi is táplálni tudjunk; ő szeret, hogy mi is továbbadjuk szeretetét.

Szent Erzsébet példájára induljunk ma úgy az emberek közé, hogy a legkisebb testvérben is felismerjük: Krisztus vár ránk.

Nincsenek megjegyzések:

A király arca a rászorulóban – 33. évközi hét, csütörtök reggel - Árpád-házi Szent Erzsébet

2026. november 19. Szentírás: Mt 25,31–40 Lehet, hogy ma úgy találkozunk Krisztussal, hogy először észre sem vesszük: egy fáradt emberb...