Lefekvés előtti gondolatok és esti ima
2026. október 9.,
„Az igaz a hitből él.” (Gal
3,11)
Ma reggel ezzel az apostoli
mondattal indultunk útnak: „Az igaz a hitből él.” Most, amikor lassan
elcsendesedik körülöttünk a világ, érdemes megállnunk, és visszatekintenünk az
eltelt napra. Vajon mennyire sikerült ma valóban a hitünkből élnünk?
Reggel talán még tele voltunk jó
szándékkal. Elhatároztuk, hogy türelmesebbek, figyelmesebbek,
szeretetteljesebbek leszünk. Aztán megérkezett a mindennapi élet. A munka
fáradtsága, a váratlan nehézségek, egy kellemetlen találkozás, egy rosszul
sikerült beszélgetés, talán egy meggondolatlan szó. És lehet, hogy nem mindig
sikerült úgy szeretnünk, ahogyan szerettük volna.
De most ne azzal kezdjük az esti
számvetést, hogy miben vallottunk kudarcot! Először azt vegyük észre, hol
volt jelen ma Isten szeretete az életünkben.
Egy jó szóban, egy segítő kézben,
egy mosolyban, egy váratlanul megoldódott nehézségben. Talán abban is, hogy egy
nehéz pillanatban mégis sikerült hallgatnunk, amikor legszívesebben
visszavágtunk volna.
És ahol nem sikerült? Ott se
feledjük: Krisztus szeretete nem fogyott el irántunk! Ő nemcsak a jól sikerült
napjainkon szeret bennünket. A gyengeségeinkkel, mulasztásainkkal együtt is
magához hív.
Reggel az Eucharisztiában önmagát
adta nekünk. Vajon észrevettük-e, hogy egész nap velünk akart maradni? Nemcsak
a templom csendjében, hanem a munkánkban, az otthonunkban, az emberekkel való
találkozásainkban is.
Most, lefekvés előtt, tegyünk fel
magunknak egyetlen kérdést: Ki tapasztalhatott meg ma rajtam keresztül
valamit Krisztus szeretetéből?
Ha találunk ilyen pillanatot,
adjunk érte hálát! Ha pedig nehezen találunk, ne csüggedjünk! A holnap új
lehetőség lesz a szeretetre.
Mert a hitből élő ember nem az,
aki soha nem botlik meg, hanem az, aki újra meg újra Krisztus felé fordul.
És most engedjük el a napot! Amit
jól tettünk, köszönjük meg. Amit elrontottunk, bízzuk Isten irgalmára. Amit
pedig nem tudtunk megoldani, azt ne vigyük tovább nyugtalan szívvel az
éjszakába.
Hiszen aki egész nap velünk
volt, az éjszaka csendjében sem hagy magunkra.
Esti ima
Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm ezt a napot, minden örömével, fáradtságával és tanulságával együtt. Köszönöm, hogy ma is szerettél, akkor is, amikor én megfeledkeztem szeretetedről. Bocsásd meg türelmetlenségemet, mulasztásaimat és mindazt, amivel megbántottam másokat. Köszönöm azokat, akiken keresztül ma megtapasztalhattam jóságodat, és azokat is, akiknek én lehettem szereteted eszköze. Most kezedbe teszem minden gondomat, szeretteimet, a betegeket, köztük kedves barátomat, a magányosokat és mindazokat, akiknek ma nehéz éjszakájuk lesz. Add, hogy békében pihenjünk, és holnap megújult szívvel folytassuk utunkat Veled. Ámen.
Békés, áldott jó éjszakát!
Krisztus szeretete őrizze szíveteket és álmotokat!
Szilveszter Barát OFM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése