2026. július 29. 23:15
Szentírás: Mt 13,44–46
„Örömében elmegy…” (Mt 13,44)
A nappal sokszor kérdez, az este inkább válaszol. Amikor
elcsendesedik a város, elülnek a beszélgetések, és az égbolton felragyog a
Hold, könnyebb meghallani azt, amit napközben a zaj eltakart.
Jézus ma arról beszélt, hogy Isten országa olyan, mint a
földben rejtőző kincs és a drága gyöngy. Reggel még azt kérdeztük: mi az
igazi kincs az életünkben? Most, a nap végén már inkább azt kérdezhetjük: vajon
ma valóban arra fordítottam-e a szívemet, ami maradandó?
Talán nem történt semmi rendkívüli. Elvégeztük a munkánkat,
találkoztunk emberekkel, megoldottunk néhány feladatot, hordozhattunk terheket,
és talán akadtak csalódások is. De ha figyelmesen visszatekintünk,
észrevesszük, hogy Krisztus ott járt közöttünk. Egy jó szóban, egy őszinte
mosolyban, egy testvéri beszélgetésben, egy közösen elfogyasztott vacsorában,
egy kézfogásban vagy éppen a csendben, amikor nem kellett már semmit mondani.
Az ilyen esték emlékeztetnek arra, hogy az élet legnagyobb
kincsei ritkán hangosak. Nem a birtoklás öröme teszi gazdaggá az embert, hanem
a szeretetben megélt találkozások. Egy baráti együttlét, paptestvérekkel
megosztott kenyér, a város fölött felkelő Hold békés fénye – mind-mind Isten
halk üzenete: „Veled voltam ma is.”
Ha ma hibáztunk, kérjünk bocsánatot. Ha valamit
elmulasztottunk, bízzuk irgalmára. Ha örömöt kaptunk, adjunk érte hálát. Mert a
nap igazi mérlege nem az, hogy mennyit szereztünk, hanem az, hogy mennyit
engedtünk Krisztusból átvilágítani az életünkön.
Most, amikor lassan pihenni térünk, engedjük, hogy ne csak a
Hold világítsa meg az éjszakát, hanem az a bizonyosság is, hogy a legnagyobb
Kincs nem veszett el. Krisztus itt maradt velünk. Holnap is előttünk jár majd,
hogy újra megtalálhassuk Őt a hétköznapok egyszerű csodáiban.
Lefekvés előtti gondolat
Aki este hálás szívvel őrzi Krisztus kincsét, az reggel
reménnyel ébred.
Esti ima
Urunk Jézus Krisztus, hálát adok Neked ezért a napért: a
találkozásokért, a munkáért, a csendért és minden rejtett kegyelmedért. Bocsásd
meg, amit szeretetből elmulasztottam vagy rosszul tettem, és őrizd meg
szívemben azt a Kincset, amelyet senki sem vehet el tőlem: a Veled való
közösséget. Add, hogy békében pihenjek meg ezen az éjszakán, és holnap újult
bizalommal induljak el Veled az új nap útján. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése