kedd, június 30, 2026

Amikor elcsendesül a vihar… – 13. évközi hét kedd este

 2026. június 30

Szentírás: Mt 8,23–27

Lassan véget ér ez a nap. Az esti csendben talán még mindig hallani lehet a délutáni vihar távoli morajlását. Ma nem a Genezáreti-tengeren tombolt a szél, hanem itt, a városunk felett. Sötét felhők gyülekeztek, feltámadt a szél, megérkezett az eső, majd – ahogyan jött – lassan tovább vonult. Most ismét csend van.

Talán éppen ezért egészen másként hangzik este a reggeli evangélium. Amit reggel a Szentírásból hallottunk, azt ma a természet is szemünk elé rajzolta.

A viharok ilyenek. Erősek, ijesztőek, de nem maradnak örökké. Egyszer minden vihar elvonul. A kérdés inkább az, hogy mi történt közben a szívünkben.

Ma vajon hányszor veszítettem el a békémet? Hányszor engedtem, hogy a félelem vagy a türelmetlenség irányítsa a szavaimat, a döntéseimet? És hányszor jutott eszembe Jézus, aki ugyanabban a bárkában volt a tanítványokkal?

Talán ma én is átéltem egy kisebb-nagyobb vihart. Lehet, hogy nem az időjárás, hanem egy emberi kapcsolat, egy rossz hír, egy csalódás vagy egy belső nyugtalanság kavarta fel a lelkemet. De most, amikor a természet is megpihent, engedjem, hogy a szívem is megnyugodjon.

Jézus ma este is ugyanazt mondja, amit a szélnek és a tengernek mondott: „Csendesedj el!”

Ez a szó nekünk is szól. Csendesedjen el a harag, a keserűség, a felesleges aggodalom. Csendesedjen el minden, ami eltávolít bennünket attól a békétől, amelyet csak Krisztus tud ajándékozni.

Holnap talán újabb felhők gyülekeznek az égen vagy az életünkben. De a mai nap emlékeztessen rá: a vihar nem tart örökké, Krisztus viszont örökké velünk marad.

Esti ima

Urunk Jézus Krisztus!

Köszönöm, hogy ma is velem voltál, akkor is, amikor nem mindig vettem észre jelenlétedet. Köszönöm a nap örömeit, a próbákat és még a vihart is, amely emlékeztetett arra, hogy minden földi vihar elmúlik, de a Te szereteted megmarad.

Bocsásd meg, amikor ma jobban figyeltem a hullámokra, mint Rád. Erősítsd bennem a hitet, hogy holnap még nagyobb bizalommal kapaszkodjam Beléd.

Őrizd meg szeretteimet, áldd meg városunk minden lakóját, adj békés éjszakát a betegeknek, a szenvedőknek, az egyedül élőknek és mindazoknak, akiknek ma nehéz volt a napjuk.

Te légy őrzője álmunknak, hogy holnap új reménnyel és tiszta szívvel indulhassunk tovább Veled.

Ámen.

Útravaló gondolat:

Amikor a földi vihar elvonul, maradjon a szívedben Krisztus békéje – mert Ő erősebb minden szélnél és minden félelemnél.

Nincsenek megjegyzések:

Amikor elcsendesül a vihar… – 13. évközi hét kedd este

  2026. június 30 Szentírás: Mt 8,23–27 Lassan véget ér ez a nap. Az esti csendben talán még mindig hallani lehet a délutáni vihar távoli...