„Nem voltál egyedül ma sem…” - húsvét 6. hét – szombat este

Szentírás: Jn 16,23b–28

Most, hogy csendesedik a nap, talán érzed, mennyi minden történt benned és körülötted. Voltak percek, amikor erős voltál. És talán voltak pillanatok, amikor elfáradtál, ingerült lettél, elcsüggedtél vagy megint túl sokat aggodalmaskodtál.

De állj meg egy pillanatra.

Jézus reggel azt mondta:

„Maga az Atya szeret titeket.”

És ez estére sem változott meg.

Lehet, hogy ma nem sikerült minden.

Lehet, hogy valaki megbántott.

Lehet, hogy te bántottál meg valakit.

Lehet, hogy volt egy pillanat, amikor inkább a félelemre hallgattál, mint Istenre.

De az Atya szeretete nem napi teljesítmény alapján működik.

Az igazi keresztény ember estére nem azért tér meg újra, mert „jó ember akar lenni”, hanem mert rájön: Krisztus nélkül nem tud élni. Ez a különbség a valódi hit és az üres vallásoskodás között.

Képzeld el úgy ezt az estét, mint amikor egy gyermek hosszú nap után hazamegy. Koszosan. Fáradtan. Néha sírva. De mégis hazamegy. Nem azért, mert tökéletes volt, hanem mert tudja, hogy otthon várják.

Isten ma este is vár.

Nem vádló tekintettel.

Nem hideg távolságtartással.

Hanem azzal a szeretettel, amely Krisztus keresztjén egészen a végsőkig ment érted.

És ezért ne engedd, hogy a világ zaja legyen az utolsó hang, amit ma hallasz. Ne a hírek. Ne a félelmek. Ne a hamis próféták nyugtalanító hangjai. Hanem Jézus szava:

„Kérjetek, és megkapjátok.”

Mielőtt elalszol, add át neki a holnapot is.

Nem kell mindent kézben tartanod.

Az Atya már most ott van a holnapodban.

Esti ima

Urunk Jézus Krisztus, köszönöm, hogy ma is mellettem maradtál. Bocsásd meg a gyengeségeimet, a hitetlenségemet és mindazt, amivel eltávolodtam Tőled.

Tisztítsd meg a szívemet, adj békés pihenést, és erősíts meg, hogy holnap is hűségesen járjak Veled Egyházad útján. Ámen.

Lefekvés előtti gondolat

Nem a félelmeid őriznek ezen az éjszakán, hanem az Atya szeretete.