Szentírás: Jn 20,11–18
Reggel van. Egy új nap. De a kérdés ugyanaz: hol állsz? A
sírnál – vagy az élet felé?
Mária Magdolna sír. Keresi Jézust, de nem találja. Ismerős?
Amikor imádkozol, de csend van. Amikor keresed Istent, de nem érzed. Amikor azt
hiszed: „ennyi volt”. És akkor jön a fordulat. Jézus kimondja a nevét: „Mária!”
És minden megváltozik.
Figyelj: Isten nem tömeges üzeneteket küld. Téged név
szerint szólít. Nem általában szeret – hanem konkrétan téged keres.
De itt jön a kemény rész: nem elég meghallani.
Válaszolni kell.
A húsvét nem hangulat. Nem egy szép érzés. Hanem döntés.
Vagy maradsz a sebeidnél, kifogásaidnál, múltadnál – vagy felállsz, és
elindulsz Krisztus felé.
Ne hitegesd magad, hogy a „sírnál maradás” kényelmes.
Ismerős. Biztonságosnak tűnik. De közben lassan megfojt. A Feltámadott viszont
életet ad – de mozdulni kell.
Ma ne nagy dolgokra gondolj. Egy lépés. Egy őszinte ima. Egy
döntés: ma időt adok Istennek. Ma nem futok el.
És amikor megszólít – mert meg fog – mondd ki te is:
„Jézus, Te vagy az én Mesterem.”
Ez nem gyengeség. Ez az igazi erő kezdete.
Rövid ima:
Uram Jézus, sokszor a „sírnál” ragadok. Félek, halogatok, bezárkózom. Szólíts
meg ma név szerint, és adj bátorságot, hogy válaszoljak! Taníts meg követni
Téged élő szívvel. Ámen.
Ma ne maradj ott, ahol tegnap elakadtál. Ha Jézus megszólít – indulj el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése