Lefekvés előtti gondolat
Szentírás: Lk 1,26–38
Van valami meglepő ebben az ünnepben.
Isten nem zajjal jön.
Nem erővel.
Nem látványosan.
Hanem csendben. Egy életbe. Egy szívbe.
Mária nem ért mindent. Nem látja előre az utat. Nem biztos
mindenben. És mégis kimondja: „legyen”.
Ez az egy szó elindítja a megváltás történetét.
Assisi Szent Ferenc ezt mélyen megértette. Számára a
megtestesülés nem egy tanítás volt, hanem valóság: Isten valóban belépett a
világba. Ezért akarta, hogy ez látható legyen – ezért lett Greccio az élő
evangélium.
De ez a történet nem zárult le.
Isten ma is belép. Nem Betlehemben – hanem a mi életünkbe.
Egy döntésben. Egy szóban. Egy lépésben. Egy hivatásban.
Ma talán nem kellett nagy dolgot tenned.
Lehet, hogy csak egy apró „igen” volt benned.
Vagy talán még az sem.
De Isten ma is megszólított.
És a kérdés csendben most is ott van:
lesz-e válaszod?
Esti ima
Uram,
köszönöm, hogy ma is megszólítottál – akkor is, ha nem mindig vettem észre.
Köszönöm a csendes hívásokat,
a helyzeteket,
a döntéseket,
és az embereket, akikben jelen voltál.
Bocsáss meg, amikor nem válaszoltam,
amikor féltem,
amikor halogattam az „igent”.
Taníts meg bízni, mint Mária.
Taníts meg komolyan venni az életemet, mint Ferenc.
Adj bátorságot,
hogy ne csak értsem,
hanem meg is éljem azt, amire hívsz.
És ha holnap újra megszólítasz,
adj erőt, hogy ki tudjam mondani:
legyen.
Ámen.
Éjszakai útravaló
👉 Nem kell mindent értened – elég, ha kimondod: legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése