A mai olvasmányban Izrael népe királyt kér.
Nem azért, mert Isten elhagyta volna őket, hanem mert olyanná akarnak válni,
mint a többiek, a környező népek.
Látható, kézzelfogható biztosítékot keresnek – valakit, aki szem előtt van, aki
irányít, akihez lehet igazodni.
Sámuel fájdalmasan éli meg ezt, de az Úr így szól
hozzá:
„Nem téged vetettek el, hanem engem.”
Ez a mondat csendesen,
mégis mélyen érinti a szívünket.
Milyen gyakran történik meg velünk is, hogy Isten helyett emberi megoldásokban
keresünk biztonságot: rendszerekben, erőben, pénzben, befolyásban,
kiszámíthatóságban?
Nem rossz szándékból tesszük.
Legtöbbször félelemből.
Félünk a bizonytalanságtól, a kiszolgáltatottságtól, attól, hogy Isten útja
lassabb, csendesebb, kevésbé látványos, mint amit mi szeretnénk.
Isten azonban nem sértődötten fordul el.
Figyelmeztet, tanít, de végül tiszteletben tartja az ember szabadságát.
Ez az igazi szeretet mélysége.
És közben ma is hív: bízz bennem.
Nem ígéri, hogy nem lesznek nehézségek, de azt igen, hogy nem maradsz egyedül.
A mindennapokban ez nagyon konkrét kérdésekben jelenik
meg:
– Kire hallgatok a döntéseimben?
– Mitől várom a megnyugvást?
– Ki az én „királyom”: az aggódás, a megfelelési kényszer, vagy az Úr?
Ez a reggel új lehetőség
A reggeli szentmise mindig kezdet.
Nem lezárás, nem visszatekintés, hanem indulás.
Akár fáradtan, akár szétszórtan, akár örömmel érkeztünk,
Isten most nem a tegnapot kéri számon, hanem a mai szívünket.
Ez felszabadító.
Nem kell tökéletesnek lennem.
Csak jelen lennem.
Újra kimondani: Isten elég
Ez nem egy vallásos szlogen, hanem hitvallás.
Azt jelenti:
nem minden problémám oldódik meg azonnal,
nem lesz könnyebb minden,
de nem vagyok magamra hagyva.
Izrael népe azért kért királyt, mert nem hitték el,
hogy
Isten elég vezető.
Mi is gyakran ezért keresünk „királyokat” magunknak.
Kimondani, hogy Isten elég,
az annyit jelent:
nem veszem el Istentől azt a helyet,
ami Őt illeti.
Isten elég…
…vezetőnek a munkahelyen.
Ahol
döntések, feszültségek, elvárások várnak,
ott nem csak határidők és számok irányítanak,
hanem lelkiismerettel, belső iránytűvel dolgozom.
Isten vezetése nem mindig hangos,
de békét ad a helyes döntéshez.
…erőnek az iskolában.
A
tanulás, vizsgák, megfelelési kényszer világában
nem a jegyek mondják meg, ki vagyok,
és nem a kudarc határozza meg az értékemet.
Isten erőt ad a kitartáshoz,
és elfogadást akkor is, amikor nem sikerül minden.
…támasznak a családban.
A
család a legnagyobb ajándék,
de gyakran a legnagyobb próbatétel is.
Itt azt jelenti:
nem várok el mindent a másiktól,
nem rakom rá minden terhemet a szeretteimre.
Isten az a harmadik,
aki megtart, amikor mi elfáradunk egymásban.
…társaságnak az egyedüllétben.
Az
egyedüllét nem mindig magány,
de a magány nagyon tud fájni.
Kimondani, hogy Isten elég,
nem azt jelenti, hogy nincs szükségem emberekre,
hanem azt, hogy nem vagyok elhagyva,
akkor sem, ha most épp senki nincs mellettem.
Ha Ő az első, a többi a helyére kerül
Ez nem azt jelenti, hogy minden gond megszűnik,
hanem azt, hogy nem a gondok uralkodnak rajtam.
Amikor Isten az első:
–
a munka nem lesz bálvány,
– a siker nem lesz isten,
– a kudarc nem lesz végzet,
– a félelem nem lesz király.
Ez a mondat valójában a mai olvasmány válasza:
nem királyra van szükségünk,
hanem Istenre az Őt megillető helyen.
Imádság
Uram, add, hogy ne csak akkor keresselek, amikor baj
van,
hanem akkor is, amikor dönteni kell.
Erősítsd hitünket, növeld reményünket,
és taníts minket szeretni –
Veled és Benned.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése