📖 Olvasmányok:Kiv 17,8–13; Zsolt 120; 2Tim 3,14–4,2; Lk 18,1–8
Amikor
elcsendesedik ez a szép őszinap, és lelassul a világ körülöttünk, talán úgy
érezzük, ma nem tettünk semmi különöset.
Pedig Isten szemében minden apró szeretetmozdulat misszió:
egy jó szó, egy türelmes hallgatás, egy imádság valakiért, aki bajban van.
A
mai nap arról szólt, hogy nem csak a nagy misszionáriusokat hívja Isten,
hanem mindannyiunkat.
Az imádkozó nagymamát, a dolgos apát, az iskolából fáradtan hazatérő diákot, a
beteg testvért, aki csendben viseli keresztjét.
Mindannyian az Ő küldöttei vagyunk — mert a hitet nemcsak hirdetni kell, hanem
élni.
Mózes
kezeit ma mi tartjuk egymásért az imában.
Az özvegy kitartása a mi hűségünk a mindennapi imához.
Pál bátorsága a mi tanúságtételünk ott, ahol nehéz hinni és szeretni.
Engedd,
hogy ez az este a hála és a béke pillanata legyen:
Isten ma is dolgozott benned — még ha észre sem vetted.
🙏 Esti ima – a mindennapok
missziójáért
Uram,
Jézus Krisztus,
köszönöm, hogy ma is hívtál és küldtél,
hogy szavaimban, tetteimben, csendemben
valamit megmutathass Önmagadból.
Bocsásd
meg, ha féltem megszólalni,
ha nem voltam elég figyelmes vagy bátor.
Adj új szívet, amely nem fárad bele az imába,
és kezeket, melyek tartják mások kezét, amikor gyengék.
Taníts,
Uram, hogy a mindennapjaim
a Te szereteted csendes missziói legyenek –
a családban, a munkahelyen, az emberek között.
Őrizd
álmomat, Uram,
és ébressz holnap új erővel,
hogy hitemmel és életemmel Rólad tehessek tanúságot.
Ámen. 🌿
✨ Esti útravaló:
„A legnagyobb misszió nem ott kezdődik, ahová
elindulunk, hanem ott, ahol ma este hálát adunk Istennek azért, hogy velünk
volt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése