hétfő, augusztus 11, 2025

„Az igazi kincs ma is veled volt” - lefekvés előtti gondolat és ima


19. évközi hét hétfő, Assisi Szent Klára szűz napja

Lelki sorozat: Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban
Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”
📖 Bibliai alap: Fil 3,8–14

Ahogy a nap végére érünk, talán fáradtak vagyunk, tele megoldatlan ügyekkel, befejezetlen feladatokkal, vagy éppen apró örömökkel és váratlan mosolyokkal. Ma Pál apostol szavai és Szent Klára példája arra emlékeztetnek: a nap igazi értéke nem abban mérhető, mennyit teljesítettünk, hanem hogy mennyit éltünk Krisztussal.

Lehet, hogy nem sikerült minden úgy, ahogy terveztük. Lehet, hogy voltak pillanatok, amikor elveszítettük a türelmünket, vagy engedtünk a rohanásnak. De ha ma legalább egyszer tudatosan kimondtuk: „Uram, ezt érted teszem”, akkor már közelebb kerültünk a célhoz, amit Pál így nevez: „Krisztus Jézusban való hivatásom jutalma.”

Az igazi kincs nem a bankban, nem a polcon, nem a sikerlistán van – hanem a szívünkben, amikor ott él Jézus jelenléte. Szent Klára ma is ezt tanítja: a lemondás nem veszteség, hanem szabadság, ha azt a nagyobb szeretetért tesszük.

Ma este talán érdemes átgondolni: mi az, amihez túlságosan ragaszkodunk, és ami miatt nehezebb Krisztus felé haladnunk? És mi az, amit örömmel oda tudnánk adni Neki – hogy a szívünk könnyebb legyen? 

Esti ima

Uram, köszönöm a mai nap minden pillanatát – a csendet és a zajt, a munkát és a pihenést, az örömöt és a kihívást. Bocsásd meg, amikor nélküled akartam haladni. Ma este átadom Neked minden terhemet, minden örömömet, minden félelmemet. Töltsd meg a szívemet a Te békéddel, hogy nyugodtan hajthassam álomra a fejem. Segíts, hogy holnap is Téged tartsalak a legnagyobb kincsemnek. Ámen. 

Útravaló a holnapra:

„A nap végén az számít, mennyit éltél Krisztussal.”

Nincsenek megjegyzések:

MILYEN ALAPRA ÉPÍTED A MAI NAPODAT? - 23. évközi hét – Szűz Mária szent Neve

2026. szeptember 12., szombat reggel Szentírás: Lk 6,43–49 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram! – ha nem teszitek meg, amit mondok?” (Lk ...