„A szív csendje és a szabadság éve” – 17. évközi hét szombat reggeli üzenete

Sorozat: Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap tégy egy lépést a hit útján!”

📖 Olvasmány: Lev25,1.8-17

„A föld ne legyen végleg eladva, mert a föld az enyém, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.”

A Léviták könyvében Isten parancsot ad: minden hetedik év legyen pihenőév, minden ötvenedik pedig „jubileumi év”, a szabadság éve. Nem vetnek, nem aratnak, és mindenki visszatér örökségéhez, földjéhez, otthonához.

Ma, amikor az élet zakatol, az idő pénzzé vált, az emberek pedig futnak – legtöbbször önmaguk elől –, mit mondhat ez a régi törvény nekünk?

A hetedik év pihenése, a szabadság éve nem csupán gazdasági vagy társadalmi rendelkezés volt – hanem lelki meghívás is: állj meg, térj vissza, engedd el, bocsáss meg.

A szabadság nem ott kezdődik, hogy „azt csinálok, amit akarok”, hanem ott, amikor felismerem: nem vagyok a saját életem ura, hanem zarándoka. A föld az Úré – és én is Hozzá tartozom.

Ebben az igehelyben ott dobog egy örök emberi vágy: a visszatérés, az újrakezdés, a szív szabadsága. A mi világunkban, ahol minden percet kihasználni akarunk, Isten azt mondja: tanulj meg szünetet tartani. Ne csak dolgozz, hanem légy jelen. Ne csak birtokolj, hanem osszd meg. Ne csak hallgasd a híreket, hanem keresd a reményt mögöttük.

A jubileumi év kérdése ma így hangzik:

– Mikor engedted meg magadnak utoljára, hogy csak úgy jelen legyél Isten előtt, csendben, követelés nélkül?

– Milyen lelki „földdarabot” kellene ma visszaadnod: egy régóta cipelt haragot, megbántottságot, múltbeli csalódást?

A jubileum Isten „újrahangolása”: visszaállítja benned, bennünk az eredeti rendet. Nem pusztán arról szól, hogy pihen a föld – hanem arról, hogy fellélegezhet a szív.

Ezen a szombaton, a hét zárásánál – tarts egy kis „szent jubileumot” a lelkedben. Bocsáss meg, engedj el, vagy csak csöndesedj el pár percre. Lehet, hogy ott fog megszólítani az Úr.

---

🙏 Rövid ima

Uram, taníts meg pihenni Benned, csendben lenni Nálad, és visszatérni mind ahhoz, amit a szívem mélyén már régóta Hozzád szeretnék vinni. Adj bátorságot elengedni, amit nem kell már hordoznom, és újra megfogni, amit Tőled kaptam. Ámen.

---

🕊️ Napi útravaló:

A szabadság ott kezdődik, ahol Istennek adod vissza azt, amit eddig magadénak hittél.