15. évközi hét péntek este
Sorozat:
Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban
Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!
📖 Olvasmány: Kiv 11,10-12,14
Napközben gyakran úgy érezzük, nincs időnk semmire. A
rohanás, a teendők, a találkozók, a hívások, az elintéznivalók… és közben
elfelejtünk valami nagyon fontosat: megállni és hálát adni.
Ma este kérlek, állj meg egy percre.
Nem kell sok – csak annyi, hogy visszatekints.
Honnan hozott ki ma Isten?
Milyen ajtókat nyitott meg előtted, még ha nem is vetted észre?
Milyen csendes szabadítás történt benned?
Az Egyiptomból való szabadulás története nem csupán egy
régmúlt esemény – hanem az emberi lélek örök útja: Isten megszabadít abból,
ami megbénít.
És ünnepet rendel az emlékezéshez. Mert az ünnep az, ahol a seb gyógyul, ahol a
múlt értelmet nyer, ahol a jövő már nem ijesztő – mert Isten is ott van benne.
Ma este kérdezd meg magadtól:
– Mire szeretné Isten, hogy emlékezzek?
– Melyik „éjszakámból” vezetett ki újra a fénybe?
🌌 Esti ima
Uram,
köszönöm ezt a napot – a fáradtsággal, a találkozásokkal, az elakadásaimmal
együtt.
Köszönöm, hogy nem hagytál magamra akkor sem, amikor nem figyeltem Rád.
Segíts, hogy ne feledjem el, amit már tettél értem.
Ne csak emlékezzem, hanem higgyem is: Te holnap is mellettem leszel.
Adj csendet a szívembe, hogy meghalljam a Te jelenlétedet,
és adj világosságot az éjszakába,
mert csak Veled lesz békés a pihenés,
és reményteljes a holnap.
Ámen.
„Az, aki emlékszik Isten szabadítására, nem fél a holnaptól.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése