Páduai Szent Antal áldozópap és egyháztanító ünnepére
Páduai Szent Antal nemcsak a szó mestere volt, hanem Isten
Lelkének eszköze, aki az evangélium örömhírét a szegényekhez, a gyógyulás
reményét a megtört szívűekhez, és a világosságot a sötétben élőkhöz vitte. Ő
nem a saját bölcsességéből tanított, hanem abból a Lélekből, amelyet Izajás
próféta is megénekelt.
A mai nap hívása az, hogy mi is hordozóivá váljunk ennek a
Léleknek. Akár egy jó szóval, egy hallgatással, egy irgalmas cselekedettel vagy
egy igazságos döntéssel. Nem kell nagy szónoknak lennünk – de lehetünk jelenlevő
emberek mások fájdalmában, hordozói az isteni vigasztalásnak.
Antal életének tanúsága arra tanít: az igehirdetés nem
mindig prédikációval történik, hanem élettel, példával, hiteles jelenléttel. Ha
Krisztus Lelkével kezdjük a napunkat, akkor ma is megérkezhet általunk az
örömhír oda, ahol már régen elnémult a remény.
A „remény zarándokai”-ként ma is induljunk el: legyen a mai
nap egy lépés a gyógyító jelenlét, egy csendes, de hatékony válasz Isten
küldésére.
Útravaló gondolat:
Ma ne csak beszélj Istenről – legyél az Ő vigasztaló
jelenléte valaki számára.
Reggeli ima:
Uram, add, hogy ma a Te Lelked vezessen. Tedd szívemet
érzékennyé a szenvedők iránt, nyisd meg ajkam a vigasztalás szavára, kezem a jó
cselekedetre, és lépteim vezessed oda, ahol ma engem várnak. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése