A nap szentírási olvasmánya: ApCsel 19,1-8
Sokszor érezzük magunkat kicsit „kimerültnek”, amikor a feladatok,
a gondok vagy éppen az emberek közönye körülvesz bennünket. Ilyenkor
elgondolkodunk: „Van-e erőnk folytatni? Hogyan lehetünk igazán hiteles,
örömteli keresztények egy olyan világban, ahol a hit gyakran háttérbe szorul?”
A mai szentírási olvasmány egy kulcsot ad ehhez a kérdéshez.
Pál apostol találkozása néhány tanítvánnyal Efezusban rávilágít:
keresztény életünk nem teljes a Szentlélek ereje nélkül. Ő kérdezi: „Megkaptátok-e
a Szentlelket, amikor hívők lettetek?” Ők így válaszolnak: „Hiszen még csak azt
sem hallottuk, hogy van Szentlélek.”
Ez a párbeszéd rávilágít arra, hogy a keresztény élet lényege nemcsak a szép
szavak vagy külső gyakorlatok, hanem a Szentlélek ereje, amely valóban élővé
teszi a hitünket. A Lélek az, aki megújít, lelkesít, örömet ad, és bátorságot
önt a szívünkbe. Ez a Lélek tesz minket tanúságtevőkké a hétköznapokban.
A mai nap kérdése hozzánk is szól: „Kaptatok-e Szentlelket, amikor
hívők lettetek?” Vagy talán még csak hallottunk róla, de nem engedtük, hogy
igazán átjárja az életünket?
Engedd, hogy ma a Lélek vezessen! Hívd Őt imádságban, kérd, hogy töltsön el
örömmel, bátorsággal és szeretettel. Tedd meg azt a kis lépést: legyél
nyitottabb mások felé, merj segíteni, merj vigasztalni, vagy csak egyszerűen
mosolyogj valakire, akinek szüksége van rá. A Lélek így munkálkodik benned és
rajtad keresztül is!
Rövid fohász:
„Jöjj, Szentlélek, töltsd el szívemet örömmel és erővel! Segíts,
hogy ma is bátran tegyek tanúságot Rólad a hétköznapi életben, hogy mások is
megérezhessék jelenléted fényét és erejét.”
Útravaló gondolat:
„Ne
csak beszéljünk a Lélekről, hanem engedjük, hogy a Lélek vezessen minket az
élet minden helyzetében.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése