Mit teszünk, amikor döntés elé állít az élet? Amikor a lelkiismeret szelíd hangja és a világ harsány elvárásai ütköznek? A mai világban nem ritka, hogy a hívő ember is belső feszültséget él meg: hogyan maradhatunk hűségesek Krisztushoz, miközben helyt kell állnunk a munkahelyen, a családban, vagy éppen a társadalmi elvárások között?
A mai nap szentírási szakasza - ApCsel 5,27-33 - eben a dilemmában mutat példát és irányt.
Az apostolokat a főtanács elé állítják, hogy megfélemlítsék és elhallgattassák őket. Ők azonban világosan kimondják: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek!” Ez nem egy dacos lázadás, hanem mély hitből fakadó bátor tanúságtétel.
A Feltámadottal való találkozás olyan valóság számukra, ami mindennél erősebbé vált. Az életük külső keretei nem lettek könnyebbek – de a szívükben világosság gyulladt. Ez a világosság segít bennünket is, hogy a nehézségek között is meg tudjuk különböztetni: hol van a hűség Istennel szemben, és merre húz a világ sodrása.
Nem mindig kell hangosan szólnunk, de mindig lehet az isteni igazság szerint élnünk. A mai napon vizsgáljuk meg: melyek azok az apró helyzetek, ahol lehetőségünk van a hitünkből fakadó értékrendet követni – akkor is, ha ez nem népszerű? Egy igazságos döntés a munkában, egy irgalmas szó az ítélkezés helyett, egy csendes imádság a rohanásban – ezek mind a Krisztussal való kapcsolatunk „kis bátorságai”.
A Feltámadott nemcsak a templomban akar találkozni velünk, hanem épp ott, ahol döntéseinket meghozzuk, és ahol ma is tanúságot tehetünk arról, hogy az Ő világossága bennünk él.
Fohász
Urunk, Jézus Krisztus,
Te legyőzted a halált, és világosságot hoztál életünkbe.
Adj nekünk ma is bátorságot, hogy Téged válasszunk,
ha dönteni kell, ha nehézségekbe ütközünk.
Ne a világ elvárásai irányítsanak,
hanem a Te szereteted vezessen bennünket! Ámen.
Útravaló gondolat
A Feltámadottal járva minden döntés lehet egy lépés az igazság útján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése