Ahogy
elcsendesedik a nap, jó megállni egy pillanatra, és visszanézni: hol hallgattam
el, amit ki kellett volna mondanom? Hol tudtam volna több jóságot, hitet,
reményt vinni mások életébe?
Lehet, hogy volt bennem félelem, kényelmesség, vagy csak fáradtság. Lehet, hogy nem mertem kiállni a hitem mellett, vagy egyszerűen csak hallgattam, mert nem tudtam, mit mondjak.
De Isten nem haragszik ránk, ha néha elgyengülünk. Ő ma is szeretettel hív: „Menj, és szólj az embereknek az életről, amit tőlem kaptál.”
Nem mindig kellenek nagy szavak. Lehet, hogy egy mosoly, egy halk fohász, egy jó szó vagy segítő kéz ma is többet jelentett, mint gondoltuk.
Az igazságot nem lehet bezárni – és Isten ma is áttudja vinni rajtunk és
általunk azt a jóságot, amit a világnak szán.
Most csendben letehetjük a napot, és rábízhatjuk azt, amit jól tettünk – és azt
is, amit holnap újra kezdhetünk.
🙏 Esti ima – Légy velem, Uram, a
csendben is
Jézusom,
köszönöm ezt a napot.
Köszönöm, hogy ma is szóltál hozzám – talán a csendben, talán egy másik ember
által.
Bocsásd meg, ha ma nem voltam mindig bátor, ha hallgattam, amikor szólnom
kellett volna.
Tudod, hogy néha félek – de Te ismersz, és így is szeretsz.
Kérlek, adj holnapra új szívet, új bátorságot,
hogy akár egy mosolyban, akár egy imában tanúságot tegyek Rólad.
Most csendben pihenni tér a szívem.
Maradj velem az éjszaka csendjében is.
Ámen.
🕊️ Útravaló az éjszakára:
Aki Isten igazságában jár, annak a csendje is beszél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése