2025. május 12., húsvét 4. hét hétfő
A napi szentírási olvasmánya – ApCsel 11,1–18
Amikor falakat húzunk magunk köré
Vannak emberek, akikhez nehezen közeledünk. A múltjuk, a
szokásaik, a nézeteik, vagy egyszerűen csak az, hogy „másmilyenek” – elég indok
számunkra, hogy távolságot tartsunk tőlük. Pedig hányszor derül ki utólag, hogy
épp ők hordozták számunkra Isten üzenetét! A mai nap kérdése ez: képes vagyok-e
kilépni a saját előítéleteimből, és hagyni, hogy Isten új távlatokat nyisson
előttem?
Péter apostol különös látomásban részesül: egy lepedő
ereszkedik le az égből, benne mindenféle állatokkal, amelyeket a zsidó törvény
tisztátalannak tart. Isten mégis arra szólítja őt, hogy egyen belőlük. Ezután
Pétert pogányok hívják magukhoz, és ő – a zsidó hagyományokkal ellentétben –
bemegy hozzájuk, hirdeti nekik az evangéliumot, és megtapasztalja: Isten
rájuk is kiárasztja a Szentlelket, ugyanúgy, mint az apostolokra.
Péter felismeri: nem állhat ellen Isten szándékának. Isten
nem néz nemzetet, hagyományt, vallási hátteret – szívet néz. Ha Isten
így tesz, akkor nekünk is ezt kell tennünk.
Az öröm útja a másik elfogadásán keresztül vezet
Az „öröm útja” nem kikerüli a „másikat”, hanem elindul
feléje. A húsvéti lelkület lényege épp ez: Isten nem zár ki senkit, és
bennünket sem azért váltott meg, mert tökéletesek voltunk. Legyünk tehát mi
is Isten nyitottságának eszközei!
Fohász
Útravaló gondolat
„A Szentlélek nem ismer határokat – mi se húzzunk falakat az emberek közé.”

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése