Nagypéntek reggelén csendesedjünk el. Ma nemcsak egy
történelmi eseményre emlékezünk, hanem a hit szívébe tekintünk: a kereszt
misztériumára. Ez a nap nem egyszerűen a fájdalom, a szenvedés és a halál
napja – hanem a szeretet legmélyebb kinyilatkoztatásáé.
Jézus nemcsak meghalt. Nem áldozattá lett, hanem
ajándékká. Nem vették el tőle az életet – ő adta oda. Szabadon,
önként, szeretetből. A kereszt tehát nem a vereség, hanem a győzelem jele.
Ahol az emberi gonoszság, értetlenség és közöny találkozik az isteni
irgalommal, ott nem a sötétség győz, hanem a világosság.
„Senki sem veszi el tőlem az életemet – magamtól adom
oda” – mondja Jézus (vö. Jn 10,18). Ez a nagypéntek lényege. A szeretet
csúcspontja. Egy olyan szeretet, amely végigmegy az úton egészen a
kereszthalálig – érted és értem.
És amikor befejezted, vagy csak egyszerűen megálltál egy
percre, mondd ki szívből, csendesen vagy hangosan:
👉 „Köszönöm, Uram,
hogy ennyire szeretsz.”

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése