Szeptember
25-én, szerdán délelőtt Ferenc pápa folytatta katekézisét az egyházról.
A Credo-ban megvalljuk, hogy az egyház egyetlen és önmagában véve
egyetlen egységet alkot.
De ha a világon jelen lévő katolikus egyházra
tekintünk, akkor felfedezzük, hogy minden földrészen csaknem 3000
egyházmegyéből áll, számos nyelvvel, számos kultúrával. Most is jelen
vannak itt különböző kultúrák püspökei sok országból – tette hozzá
rögtönzött szavakkal a Szentatya. Itt van a Sri Lanka-i püspök, a
dél-afrikai püspök, egy püspök Indiából, sokan Latin-Amerikából. Az
egyház jelen van az egész világon. Mégis katolikus közösségek ezrei
egységet alkotnak. Hogyan lehetséges mindez? – tette fel a kérdést
Ferenc pápa, majd három pontban foglalta össze tanítását.
1. A Katolikus Egyház Katekizmusában találunk egy megfogalmazást, amely megállapítja, hogy a katolikus egyháznak egyetlen a hite, egyetlen a szentségi élete, egyetlen az apostoli folytonosság, utódlás és közös benne a remény, közös benne a szeretet. Ez a meghatározás jó irány felé vezet el bennünket. Egység a hitben, a reményben, a szeretetben, egység a szentségekben, a papi szolgálatban: ezek az oszlopok, amelyek alátámasztják és egységben tartják az egyház egyetlen nagy épületét. Bárhová megyünk, a legkisebb plébánián, a föld legelrejtettebb részén is ugyanaz az egyetlen egyház van jelen. Olyan, mint egy családban: a családtagok közötti kapcsolatok szilárdak maradnak a legnagyobb távolságok ellenére is. A Szentatya felidézte Rio de Janeiro-i tapasztalatát, a copacabana-i strandon a fiatalok vége láthatatlan tömegét, akik számos nyelven beszéltek, látszott vonásaikon, hogy különféle helyekről érkeztek, különböző kultúrák találkoztak, de mégis szoros egységet alkottak, egyetlen egyházat képeztek. Egységesek voltak és ezt lehetett érezni...
1. A Katolikus Egyház Katekizmusában találunk egy megfogalmazást, amely megállapítja, hogy a katolikus egyháznak egyetlen a hite, egyetlen a szentségi élete, egyetlen az apostoli folytonosság, utódlás és közös benne a remény, közös benne a szeretet. Ez a meghatározás jó irány felé vezet el bennünket. Egység a hitben, a reményben, a szeretetben, egység a szentségekben, a papi szolgálatban: ezek az oszlopok, amelyek alátámasztják és egységben tartják az egyház egyetlen nagy épületét. Bárhová megyünk, a legkisebb plébánián, a föld legelrejtettebb részén is ugyanaz az egyetlen egyház van jelen. Olyan, mint egy családban: a családtagok közötti kapcsolatok szilárdak maradnak a legnagyobb távolságok ellenére is. A Szentatya felidézte Rio de Janeiro-i tapasztalatát, a copacabana-i strandon a fiatalok vége láthatatlan tömegét, akik számos nyelven beszéltek, látszott vonásaikon, hogy különféle helyekről érkeztek, különböző kultúrák találkoztak, de mégis szoros egységet alkottak, egyetlen egyházat képeztek. Egységesek voltak és ezt lehetett érezni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése