A Szentszék 179 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat

Ezekhez az országokhoz kapcsolódik még az Európai Unió, a Máltai Szuverén Lovagrend, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezet Irodája. Továbbá számos nemzetközi szervezetben jelen van, mint pl. az ENSZ-ben megfigyelőként.

2012-ben a Szentszék több egyezményt írt alá különböző államokkal. Május 8-án Alsó-Szászország német tartománnyal a katolikus iskolák helyzetére vonatkozóan. Június 8-án Vilniuszban a Szentszék a Litván Köztársasággal kötött megállapodást, amelynek értelmében kölcsönösen elismerik a felsőfokú diplomákat. A Szentszék továbbá október 13-án egyezményt írt alá, amely szabályozza a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolatokat. A Szentszék és a Mozambiki Köztársaság ratifikálta az egyezményt, amelyben lefektették a két fél közötti viszony jogi alapelveit. Június 21-én a Vatikánban sor került a Szentszék és Montenegró közötti alapegyezmény ratifikációs dokumentumainak kicserélésére.

A vatikáni diplomácia elsősorban a béke szolgálatában áll. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott rádiónknak Agostino Giovagnoli, a milánói Katolikus Egyetem történésze. A 179 állam magas szám, amely arra utal, hogy a világ legkisebb állama, a Vatikán jelentős erkölcsi presztízzsel rendelkezik. Ez egy hosszú történelem eredménye, amely a modern korban kezdődött, amikor a pápa alakját egyre többször „közös atyánk”-ként határozták meg, mivel minden nép sorsa érdekli. Erre a közös atyára alapul a szentszéki diplomácia fejlődése, amely a kezdetektől fogva a béke diplomáciája. A pápa fellépett az államok közötti küzdelmek esetén a béke elősegítése érdekében. Ez a szerep paradox módon kiszélesedett a pápa hatalmának elvesztésével, amely megnövelte erkölcsi presztízsét. Egyedülálló diplomáciáról van szó, mert nem egy állam politikai és gazdasági érdekei védelmében működik, hanem az egész világ érdekében. Ez adja eredetiségét – állapította meg az olasz történész.

Természetesen a szentszéki diplomáciai képviseletek egyben támogatást jelentenek a katolikus egyház helyi valóságának az egyes országokban. Funkciója széleskörű, kiterjed az egészségügyre, a szociális kezdeményezésekre és a békére. Ez összhangban van a katolikus egyház egyetemességével és a pápák tanításával. Gyakran a Szentszék az „emberi család” iránti elkötelezettségéből kiindulva jár el. Ezt érzékelik a különböző országok, ezért nagyra értékelik a szentszéki diplomáciát.

A Szentszék megfigyelői státusza a nemzetközi szervezetekben nagy előnyt jelent, bár kezdetben korlátozó jellegűnek tűnt. Lehetővé teszi ugyanis a Szentszéknek, hogy fontos kérdések terén beavatkozzon anélkül, hogy olyan felelősséget kelljen vállalnia, mint pl. az ENSZ esetében egy esetleges katonai beavatkozás. Ez még inkább kiemeli ennek a diplomáciának a békére irányuló szerepét – mutatott rá az olasz történész.

A 179 országnak, amellyel a Szentszék diplomáciai kapcsolatot tart fenn, nem tagja a Kínai Népköztársaság. XVI. Benedek karácsonyi Urbi et Orbi üzenetében közvetlenül az új kínai vezetéshez fordult. Ilyenre eddig még nem volt példa. A pápák általában a kínai katolikusokhoz vagy a kínai néphez fordultak.

Néhány hónapja Filoni bíboros cikket közölt a Szentszék és a kínai kormány közötti közvetlen kapcsolatok lehetőségéről. A cél a kölcsönös tisztelet és együttműködés jegyében működő közvetlen kapcsolatok kialakítása – zárta interjúját Agostino Giovagnoli, a milánói Katolikus Egyetem történésze. 

 

Forrás: Vatikáni Rádió