2026. október 29.
Évközi 30. hét, csütörtök
Szentírás: Ef 6,10–20
„Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy
megállhassatok a sátán támadásaival szemben!” (vö Ef 6,11)
Akár itt vagytok velünk a Barátok templomában, akár a
Mária Rádió vagy az internet segítségével kapcsolódtok be a szentmisénkbe,
szeretettel köszöntelek benneteket!
Mindannyian ismerjük a küzdelmet. Van, aki a
mindennapi megélhetésért harcol, más a betegségével, a magánnyal, a családi
gondokkal vagy éppen önmagával. És vannak láthatatlan küzdelmeink is:
amikor nehéz megbocsátani, amikor a rossz könnyebbnek látszik, mint a jó,
amikor elfogy a türelmünk, vagy meginog a hitünk.
Pál apostol ma éppen ezekhez a küzdelmeinkhez ad
útmutatást. Nem egyszerűen jó tanácsokat osztogat, hanem megmutatja, honnan
meríthetünk erőt ahhoz, hogy a rosszal szemben megálljunk.
„Erősödjetek meg az Úrban!” – mondja.
Figyeljük meg: nem azt mondja, hogy legyetek
mindenkinél erősebbek! Hanem azt, hogy Isten erejére támaszkodjatok!
Mert a keresztény ember legnagyobb ereje nem abban
van, hogy sohasem gyenge, hanem abban, hogy gyengeségében is tudja, kihez
fordulhat.
Az apostol ezután felsorolja Isten fegyverzetét: az
igazságot, az igaz életet, a békesség evangéliumát, a hitet, az üdvösség
reményét és Isten igéjét. Majd hozzáteszi: imádkozzatok mindenkor a
Lélekben!
Milyen különös fegyverek ezek! Nincs közöttük
gyűlölet, bosszú, erőszak vagy megfélemlítés.
Mert Krisztus követője nem az emberek ellen harcol,
hanem azért, hogy a gonoszság ne győzze le benne a szeretetet.
És itt találkozunk Szent Ferenc lelkiségével.
Ferenc nem fegyverrel akarta megváltoztatni a
világot. A békesség emberévé vált. Nem ellenséget keresett, hanem
testvért. Nem legyőzni akarta az embert, hanem Krisztushoz közelebb
vezetni.
Ő megértette, hogy a gonosz fölötti győzelem gyakran
egészen kicsi, láthatatlan döntésekkel kezdődik.
Amikor nem válaszolok sértéssel a sértésre. Amikor
igazat mondok, pedig könnyebb volna hazudni. Amikor nem adom tovább a
rosszindulatú hírt. Amikor a másik hibáját látva nem ítélkezem, hanem
imádkozom érte.
Testvéreim, ez a mi mindennapi lelki harcunk!
Amikor ma kilépünk a templomból, vagy kikapcsoljuk a
közvetítést, vigyünk magunkkal három egyszerű elhatározást: ne
engedjük, hogy a harag irányítsa szavainkat; ne alkudjunk meg a
lelkiismeretünkkel; és ne kezdjünk semmilyen nehéz küzdelmet Isten
segítségének kérése nélkül.
Ehhez erőt kapunk a Szentírásból, a
szentségekből, különösen az Eucharisztiából, amelyben maga Krisztus táplál
bennünket. A szentek példája pedig bátorít: az életszentség a hétköznapokban is
lehetséges.
És ha mégis elbukunk? Ne adjuk fel! Krisztus irgalma
nagyobb a gyengeségünknél. A bűnbánat és a kiengesztelődés szentsége
újrakezdésre hív.
Ma ne azt kérdezzük, milyen erős a gonosz, hanem azt,
mennyire engedjük, hogy Krisztus szeretete megerősítsen bennünket.
Mert a mai nap győzelme talán nem valami rendkívüli
tett lesz, hanem egyetlen jó szó, egy legyőzött indulat, egy megbocsátás vagy
egy hűségesen elmondott ima.
És ez már nem kevés.
Mert ahol az ember Krisztussal együtt a jót
választja, ott a sötétség veszít hatalmából, és Isten országa válik láthatóvá.
Ne feledjük: nem az a legerősebb, aki másokat legyőz, hanem
aki Krisztus segítségével önmagában győzi le a rosszat, és a szeretetet
választja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése