Ne számold tovább a sérelmeket! – 19. évközi hét, csütörtök reggel – Boldog XI. Ince pápa

2026. augusztus 13.

Evangélium: Mt 18,21–19,1

„Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom?”

Vannak mondatok, amelyeket könnyű kimondani, de egy egész élet kell ahhoz, hogy megtanuljuk megélni őket. Ilyen a megbocsátás is.

Tegnap arról szólt az evangélium, hogy ha testvérünk vét ellenünk, menjünk oda hozzá, beszéljünk vele, próbáljuk megnyerni őt. Ma Péter mintha tovább vinné a kérdést: rendben, Uram, de mi történik akkor, ha újra megbánt? És aztán megint? Meddig kell türelmesnek lennem?

Jézus válasza meghökkentő: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer.”

Nem számolni tanít, hanem abbahagyni a számolást.

Mert milyen könnyen vezetünk láthatatlan könyvelést egymásról! Emlékszünk arra, ki mit mondott, mikor nem keresett, mikor nem értett meg, hogyan okozott csalódást. Néha évek múltán is pontosan tudjuk, mivel tartozik nekünk a másik.

Közben azonban észrevétlenül mi válunk saját sérelmeink foglyaivá.

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy ami történt, az rendben volt. Nem jelenti a fájdalom letagadását, és nem jelenti azt sem, hogy minden kapcsolatnak ugyanolyanná kell válnia, mint korábban.

A megbocsátás ennél mélyebb: nem engedem, hogy a másik vétke határozza meg, mi lakik tovább a szívemben.

És erre azért lehetünk képesek, mert mi magunk is irgalomból élünk.

Talán ma reggel nem is azt kellene megkérdeznünk: ki tartozik nekem? Inkább ezt: én mennyit kaptam már Istentől?

Ha erre őszintén válaszolunk, lassan kinyílik az ökölbe szorult kezünk.

És talán a szívünk is.

Mai útravaló:

Ne a sérelmeidet számold, hanem azt, hányszor kezdhettél újra Isten irgalmából.

Reggeli ima:

Uram Jézus, Te ismered sebeimet és azokat is, akiket nehéz szívvel hordozok. Adj bölcsességet, szeretetet és erőt, hogy ne a tegnapi sérelmek vezessék a mai napomat. Taníts irgalmadból élni, és irgalmat ajándékozni másoknak. Ámen.

Áldott, békességes reggelt és irgalomban gazdag napot kívánok!