2026. augusztus 11.
„Maradjatok
bennem, akkor én is bennetek maradok.”
Lassan
elcsendesedik ez a nap. Amit reggel még tervként, reményként vagy talán
aggodalomként vittünk magunkkal, abból estére valóság lett. Voltak
találkozások, kimondott és visszatartott szavak, elvégzett feladatok, örömök és
talán csalódások is.
Reggel
Jézus arra hívott: „Maradjatok bennem.” Most pedig érdemes csendesen
megkérdeznünk: Uram, mennyire sikerült ma Benned maradnom?
Talán volt
pillanat, amikor türelmesebb voltam, mint máskor. Amikor nem vágtam vissza.
Amikor észrevettem valakit, aki rám szorult. Amikor becsülettel tettem a
dolgomat akkor is, amikor senki nem látta. Ezek lehettek a szőlőtőből fakadó
apró gyümölcsök. Adjunk hálát értük.
De
lehetett olyan pillanat is, amikor elszakadni látszottunk a Forrástól.
Elfogyott a türelmünk, keményebben szóltunk, magunk körül forogtunk, vagy
egyszerűen megfeledkeztünk Istenről.
Ne féljünk
ezt sem Krisztus elé tenni.
A
szőlővessző nem önmagából él. Nekünk sem kell ma este saját erőnkből
helyrehoznunk mindent. Elég visszatérni Hozzá.
Szent
Klára csendes, Krisztusra figyelő élete és Szent Antal lángoló igehirdetése
ugyanabból a forrásból fakadt. Talán nekünk sem rendkívüli dolgokra van
szükségünk, hanem arra, hogy újra meg újra visszataláljunk Krisztushoz.
Most,
amikor lassan álomra hajtjuk fejünket, tegyük le elé mindazt, amit ez a nap
hozott.
Ima
Uram
Jézus, köszönöm ennek a napnak minden gyümölcsét.
Bocsásd
meg, amikor nélküled próbáltam élni, dönteni vagy szeretni.
Amit
jól tettem, őrizd meg; amit elrontottam, gyógyítsd meg; amit befejezetlenül
hagytam, vedd kezedbe.
Maradj
velem ezen az éjszakán, hogy holnap újra Belőled indulhassak tovább. Ámen.
Ma este
nem kell mindent megoldanod. Csak maradj a Forrásnál – és bízd Krisztusra a
gyümölcsöt.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése